A közösség és a személyiségfejlesztés a Liszt Ferenc Általános Iskola tehetséggondozásának fókuszában - Nemzeti Tehetség Program
Logó
2026.07.06.

A közösség és a személyiségfejlesztés a Liszt Ferenc Általános Iskola tehetséggondozásának fókuszában

A Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola több mint egy évszázados hagyományaira építve valósítja meg tehetséggondozó munkáját. Az intézményben a Kodály-módszerre épülő ének-zenei képzés, a nyelvi nevelés, a környezeti szemlélet és a személyiségfejlesztés egymást erősítve alkotnak egységes pedagógiai szemléletet.

Limbach Amália igazgatóval arról beszélgettünk, hogyan találkozik a hagyomány az innovációval, milyen szerepe van a közösségnek a tehetségek kibontakoztatásában, és mit jelent számukra az MTM-hálózat.

Milyen szerepe van az iskolájuk tehetséggondozási munkájában annak, hogy 1968 óta a Kodály-módszerre épülő ének-zene oktatás határozza meg az iskola profilját?

A tehetséggondozásunk ma akkor kap valódi tartalmat, ha nem csupán a „kiválasztottak” gyors pályára állítását jelenti, hanem egy átfogó, inkluzív és fenntartható fejlesztési rendszert kínálunk. Igyekszünk egyénre szabott lehetőségeket kínálni, amelyekben diákjaink egyéni céljai mentoraink segítségével valósulhatnak meg. A tehetséggondozásunk akkor hiteles, ha sok lehetőséget kínál, és magas színvonalat vár. Immár 116 éves intézményünk ereje a hagyomány és az innováció tudatos összehangolásán múlik, azaz korszerű eszközökkel állandó értéket kínálunk. A Kodály-módszert 1968 óta alkalmazzuk, ekkor vette fel intézményünk Liszt Ferenc nevét, és kezdtük el a magas szintű ének-zene oktatást. Büszkeséggel említem, hogy a Kodály-módszer 2017 óta hivatalosan is a Hungarikumok Gyűjteményének része.

A kóruséneklés és a hangszeres zene nemcsak szakmai tudást, hanem közösségi élményt is ad. Mit látnak: miben változnak meg a gyerekek attól, hogy rendszeresen színpadra állnak, akár rangos koncerthelyszíneken is?

A rendszeres kóruséneklés és hangszeres zenélés hatása messze túlmutat a zenei készségek fejlődésén. Azok a tanulóink, akik rendszeresen fellépnek, gyakran több területen is látványos változáson mennek keresztül. Nő az önbizalmuk, fejlődik a felelősségérzetük, erősödnek közösségi érzékeik, jobban tudnak koncentrálni. A legfontosabb talán az, hogy megélik a közös siker élményét. Hagyományos iskolai koncertjeink helyszíne a híres Zuglói Szent István Zeneház, de egyéb, különösen igényes környezetben és rangos koncerthelyszíneken is felléptek már kórusaink. Legutóbb, 2026. április 19-én a Szent István Filharmonikusok előadásában közreműködött Liszt Ferenc Gyermekkarunk a Müpában Carl Orff: Carmina Burana című művében.

Az iskolában egyszerre erős a zenei és a nyelvi képzés. Tudatos stratégia, hogy többféle „belépési pontot” kínálnak a tehetségeknek, és hogyan segít ez abban, hogy minél több gyerek találja meg a saját útját?

Igen, sok olyan iskola esetében, ahol a zenei és a nyelvi képzés kiemelt szerepet kap, tudatos pedagógiai stratégia áll amögött, hogy többféle „belépési pontot” kínáljanak a gyerekeknek. A több lábon álló képzési rendszerünk egyik legnagyobb előnye, hogy a gyerekek sikerélményhez juthatnak a különböző területeken. Végső soron a sokszínűség nemcsak a tehetséggondozást szolgálja, hanem az önismeretet is: a gyerekeknek lehetőségük nyílik kipróbálni magukat több szerepben, és fokozatosan felfedezni, milyen erősségeikre építhetik a saját jövőjüket. Kiváló angol szakos pedagógusaink elkötelezett munkája révén diákjaink a LanguageCert vizsgaközpont A2 szintű nyelvvizsgáján First Class Pass minősítést kapnak.

Örökös Ökoiskolaként és akkreditált Kiváló Tehetségpontként működnek. Ez a három irány – zenei nevelés, környezeti szemlélet, tehetséggondozás – hogyan áll össze egységes pedagógiai gondolkodássá?

Ez a három terület első pillantásra különállónak tűnhet, valójában azonban nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz egy olyan pedagógiai szemléletben, amely a gyermek teljes személyiségének fejlesztését tekinti céljának. A zenei nevelésünk érzékenységre, figyelemre, együttműködésre és kitartásra tanít. A környezeti nevelésünk ugyanezekre az értékekre épít: felelősségvállalásra, a környezetünk iránti nyitottságra és arra, hogy felismerjék saját szerepüket egy nagyobb közösségben. A tehetséggondozásunk pedig azt a feladatot vállalja, hogy minden tanítványunk megtalálja és kibontakoztassa az egyéni erősségeit.

A „megkínálás” elvét sok helyen említik, de ritkán látni ennyire tudatosan alkalmazva. Tudna mondani konkrét példát arra, amikor egy gyerek így talál rá egy addig rejtett képességére?

A „megkínálás” pedagógiai elve abból indul ki, hogy a gyerekek sokszor nem tudják előre, miben tehetségesek, vagy mi fogja igazán megszólítani őket. Ezért a mi feladatunk nem csupán a meglévő képességek felismerése, hanem minél több lehetőség felkínálása, amelyek között a gyermek rátalálhat a saját útjára. A „megkínálás” lényege az, hogy a gyermeknek legyen lehetősége kipróbálni magát olyan területeken is, amelyekről sem ő, sem a környezete nem gondolta volna, hogy fontosak lehetnek számára. Sokszor éppen ezekből a váratlan találkozásokból születnek a legnagyobb felismerések, és ezek indítanak el egy életre szóló érdeklődést vagy pályát. Egyik tanítványunknak felkínáltuk a rajzszakkörön való részvétel lehetőségét, és amikor grafikákkal kezdtek el foglalkozni, kitűnt intenzív érdeklődése és tehetsége. Ez egyben meghatározta pályaorientációját, grafikus szeretne lenni, ebben támogatja művész tanárunk.

A „Dallamok szárnyán” programban a kórusmunka, projektek és művészeti témahetek egyszerre vannak jelen. Mit tud ez a komplex forma, amit egy hagyományos szakkör vagy különóra nem?

A „Dallamok szárnyán” típusú komplex programunk egyik legnagyobb erőssége az, hogy nem különálló tevékenységek sorozataként tekintünk a művészeti nevelésre, hanem egymást erősítő élmények rendszerét hoztuk létre. A kórusmunka közösségi élményt ad, a projektek önálló gondolkodásra és alkotásra ösztönöznek, a művészeti témahetek pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy tanulóink a zenét más művészeti ágakkal, kulturális vagy akár természeti témákkal összekapcsolva éljék meg. A komplexitás másik fontos hozadéka, hogy sokféle sikerélményt kínál. Pedagógiai szempontból ez a forma mélyebb tanulást is eredményez. A gyerekek nem elszigetelt feladatokat oldanak meg, hanem összefüggésekben gondolkodnak.

Szoros szakmai kapcsolatban állunk a KÓTÁ-val, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségével. Az általuk kétévente kiírt és megrendezett budapesti minősítő hangversenyek célja a magyar kórusok, zenekarok és népzenei együttesek szakmai fejlődésének támogatása és teljesítményük elismerése. Számunkra azért fontos ez a megmérettetés, mert az élvonalbeli karnagyokból álló zsűritől külső, objektív visszajelzést kapunk a munkánkról. Másrészről a nemzetközi versenyek egyik alapfeltétele a KÓTA általi minősülés. 2026-ban ismét színpadra álltunk, kiemelt arany minősítést nyertek el kórusaink: az alsó tagozatos tanulóinkból álló Campanella Kicsinyek Kórusa Ruzsásné Sebestyén Emília karvezetésével, illetve a felső tagozatos tanulóinkból álló Liszt Ferenc Gyermekkar Kovács Katalin karvezetésével.

Az Önök tehetséggondozása láthatóan nemcsak teljesítményről szól. Hol jelenik meg leginkább az, hogy a személyiségfejlesztés és a közösségépítés legalább olyan fontos, mint az eredmények?

Ez talán leginkább abban érhető tetten, ahogyan a tehetséget értelmezzük. Nem csupán kiemelkedő teljesítményt vagy versenyeredményt látunk benne, hanem egy olyan lehetőséget, amelynek kibontakozásához önismeretre, érzelmi biztonságra és támogató közösségre is szükség van. A személyiségfejlesztés abban is megmutatkozik, hogy tanulóink biztonságos környezetben próbálhatják ki magukat. Megtanulják, hogy a hibázás a fejlődés természetes része, és hogy értéküket nem kizárólag az eredményeik határozzák meg. A közösségépítés átszövi iskolánk egész működését. A közös fellépések, alkotóprojektek, témahetek olyan élményeket teremtenek, amelyekben diákjaink nem versenytársakként, hanem egymást segítő társakként vannak jelen.

Ha egy kívülálló megnézi az iskola működését, miből érzi meg leginkább, hogy itt valóban működik a tehetséggondozás – mi az a „jel”, ami erre utal?

Nálunk mindig pezseg az élet! A rengeteg iskolai program, verseny és fellépés végigkíséri minden tanévünket. Ezeket az eseményeket publikáljuk belső és külső partnereink, valamint az intézményünk iránt érdeklődők számára. Intézményünkben jelen van egyfajta kölcsönös bizalom: pedagógusaink hisznek abban, hogy minden gyermekben van érték, a gyerekek pedig érzik, hogy ezt az értéket észrevesszük, támogatjuk és fejlesztjük. Egy kívülálló gyakran azt veszi észre először, hogy tanulóink bátran vállalják a szerepléseket, szívesen mutatják meg az értékeiket. Nemcsak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjaink kapnak figyelmet, hanem azok is, akik éppen keresik a saját útjukat. Ez azt üzeni, hogy iskolánk nem csupán a kész eredményeket értékeli, hanem a fejlődési folyamatot is.

Hogyan tekintenek a Minősített Tehetséggondozó Műhely címre – elismerésként vagy inkább egy új szint kezdeteként?

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerése fontos szakmai visszajelzést jelentett számunkra arról, hogy az intézményünkben folyó tehetséggondozó munka nemcsak a mindennapok tapasztalatai alapján eredményes, hanem külső szakmai szempontok szerint is magas színvonalú, tudatosan felépített és fenntartható. Talán a legtalálóbb úgy fogalmazni, hogy egy ilyen cím egyszerre mérföldkő és rajtvonal. Mérföldkő számunkra, mert összegzi és elismeri az eddig elért eredményeinket. Ugyanakkor rajtvonal, mert új célokat, új lehetőségeket és még tudatosabb szakmai építkezést kíván meg tőlünk.

Mit várnak leginkább az MTM-hálózattól: szakmai közösséget, inspirációt, új módszereket, esetleg országos láthatóságot? És miben szeretnének adni a hálózatnak – mi az, amit szívesen megmutatnak más intézményeknek?

Egy Minősített Tehetséggondozó Műhely számára az MTM-hálózat legnagyobb értéke talán éppen az, hogy egyszerre jelent szakmai közösséget, tanulási lehetőséget és együttműködési teret. A tehetséggondozás területén különösen fontosnak tartjuk, hogy lehetőségünk legyen megismerni egymás tapasztalatait, jó gyakorlatait és innovatív megoldásait. A hálózattól kreatív ötleteket, inspirációt és szakmai párbeszédet szeretnénk kapni. Nagy értéket jelent számunkra, hogy különböző profilú intézmények – művészeti, természettudományos, nyelvi vagy komplex tehetségprogramokat működtető iskolák – megosztják egymással tapasztalataikat. A 2026. június 4-re szervezett „Zenei közösségek és tehetséggondozás az iskolában” című online tematikus találkozón lehetőségünk volt bemutatni az intézményünkben ötvennyolc éve sikeresen működő emelt szintű ének-zenei képzésünket, ugyanakkor három fantasztikus, elkötelezett intézmény zenei nevelésébe is betekintést nyerhettünk. Ez a találkozás új nézőpontokat, módszereket és együttműködési lehetőségeket kínál számunkra. Két év múlva kiemelt eseményünk lesz a hatvanadik „születésnap” megünneplése, az erre épülő programsorozatunkra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Aktuális hírek