Jó gyakorlatok, közös kihívások: erősödik a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek szakmai közössége
A megnyitón Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője hangsúlyozta, a személyes találkozásoknak kiemelt jelentőségük van a hálózat életében, hiszen ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek a közös gondolkodásra, a tapasztalatok megosztására és az új együttműködések kialakítására. A résztvevők köszönetet kaptak azért a munkáért, amelyet intézményeikben a tehetséggondozás területén végeznek, és amely szervesen kapcsolódik a Nemzeti Tehetség Program hosszú távú céljaihoz.
Pódiumbeszélgetés az újonnan csatlakozó intézmények tapasztalatairól
A program első részében az idén csatlakozó intézmények képviselői osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan értelmezték a MTM cím elnyerését: elismerésként, új kihívásként, vagy mindkettőként.
A megszólalók egyetértettek abban, hogy a cím egyszerre jelent szakmai visszajelzést és felelősséget. Többen hangsúlyozták: a pályázati folyamat segített rendszerszinten áttekinteni az intézményben már működő tehetséggondozó kezdeményezéseket, és ráirányította a figyelmet a további fejlesztési lehetőségekre is.
A bemutatott példák jól tükrözték a hálózat sokszínűségét. Elhangzottak művészeti, nyelvi és sporttehetségekhez kapcsolódó programok, ugyanakkor több technikum képviselője kiemelte a szakmai tehetségek felismerésének és támogatásának jelentőségét is. Többen arról számoltak be, hogy a jövő egyik legfontosabb feladata a meglévő programok egységes koncepcióba rendezése, valamint a különböző tehetségterületek összehangolt fejlesztése.
A beszélgetés során szó esett a mindennapi működés kihívásairól is. Nagyobb intézményekben a tehetségek korai felismerése és bevonása, kisebb iskolákban a tanulók túlterhelésének elkerülése jelent hangsúlyos feladatot. Több intézmény képviselője említette a pedagógus-utánpótlás kérdését, valamint a fiatal kollégák bevonásának fontosságát.
A résztvevők a hálózattal kapcsolatos várakozásaikat is megfogalmazták. Kiemelték a továbbképzések, a jó gyakorlatok megosztása, a szakmai inspiráció és a közösséghez tartozás jelentőséget. A hálózati tagság számukra folyamatos megújulást és új nézőpontokat jelent.
Az újonnan csatlakozott intézmények között volt a Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Petőfi Sándor Technikum is. Az intézmény igazgatóhelyettese, Nagy Tibor Zoltánné Harsányi Zsuzsanna a szakmai nap kapcsán elmondta: új tagként különösen fontosnak tartották, hogy személyesen vegyenek részt a rendezvényen, és első kézből kapjanak információt a lehetőségekről, elvárásokról, valamint a hálózat működéséről. Kiemelte, hogy intézményük számos tehetséges diákkal dolgozik, ezért céljuk, hogy tanulóik minél több országos lehetőséghez jussanak hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy saját tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat szívesen megosztják más intézményekkel. Mint fogalmazott: „A közösség ereje abban van, hogy a közös tudás és a közös forrás valóban közös legyen.”
Aktuális programok és szakmai lehetőségek
A nap következő részében a szervezők áttekintést adtak a Nemzeti Tehetség Központ aktuális programjairól és a Műhelyeket érintő feladatokról.
Elhangzott, hogy a START Ideathon programban idén is kiemelkedően szerepeltek a hálózat intézményei: a dobogós helyezések mindegyikét MTM-iskolák csapatai szerezték meg.
Szó esett a pedagógus-továbbképzésekről is, köztük az akkreditált képzésekről, amelyek a tehetségészlelés, a komplex tehetségtámogatás, a szocio-emocionális készségek fejlesztése, valamint az intézményi tehetségkoncepció kialakítása témájában érhetők el. A résztvevők tájékoztatást kaptak arról is, hogy az intézményi igényekhez igazodva további képzési alkalmak megszervezésére is van lehetőség.
A programfelelősök emellett információt kaptak az ösztöndíjprogram aktuális szakaszáról, a mentorálási folyamat lezárásával kapcsolatos teendőkről, az éves szakmai beszámolókról, valamint az intézményi monitoring következő üteméről.
A szakmai nappal kapcsolatban interjú készült a Miskolci Egyetem Földes Ferenc Gyakorló Gimnázium programfelelősével, Kovácsné Szeppelfeld Erzsébettel, aki elmondta, hogy a gimnázium 2017 óta tagja a MTM hálózatának. Az intézményben régóta kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás: a különböző képzési formák mellett a társadalmi felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektetnek, többek között az Arany János Tehetséggondozó Program keretében. Kiemelte, hogy a személyes szakmai találkozók különösen fontosak számukra. Mint fogalmazott „ilyenkor kapunk igazán átfogó képet a lehetőségekről, például a mentorprogramról vagy a továbbképzésekről.” A programfelelős hangsúlyozta, hogy a hálózati tagság jelentősen támogatja az intézmény munkáját, különösen a tehetségek felismerésében, kiválasztásában és fejlesztésében, valamint abban, hogy a jó gyakorlatokat megosszák egymással az intézmények. Mint mondta, ezek az alkalmak nemcsak a szakmai inspirációt erősítik, hanem lehetőséget adnak a kihívások közös feldolgozására és az aktuális programok, például a mentorprogram és a pedagógus-továbbképzések megismerésére is.
Az intézmény számos programot valósított meg az MTM támogatásával. Kiemelte a mentorprogram jelentőségét, amelyben az évek során sok diák vett részt, valamint példaként említette egykori tanítványukat, Molnár István Ádámot, aki több tantárgyból is képviselte Magyarországot nemzetközi diákolimpiákon. Szintén fontosnak nevezte a tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokat és szakmai előadásokat, amelyek során változatos témákban kínálnak fejlődési lehetőséget a diákok számára, a mesterséges intelligenciától a természetfotózásig. Hozzátette: a jó gyakorlatok megosztása az egyik leghasznosabb eleme a hálózati együttműködésnek, amely hozzájárul a részt vevő intézmények folyamatos szakmai fejlődéséhez.
Az intézményi tehetségkoncepció szerepe a tehetséggondozásban
A délutáni program központi elemeként Kovács Mónika, a Nemzeti Tehetség Központ képzési vezetője és Turmezei Mónika szakértő tartott előadást az intézményi tehetségkoncepció jelentőségéről. Az előadók hangsúlyozták: bár számos intézményben eredményesen működnek tehetséggondozó programok, ezek tudatos rendszerbe szervezése, folyamatos felülvizsgálata és fejlesztése mindenhol aktuális feladat. Kiemelték, hogy a tehetséggondozásnak ma már nemcsak az azonosításra és fejlesztésre kell épülnie, hanem olyan támogató környezet kialakítására is, amelyben a tanulók erősségei sokféle helyzetben megmutatkozhatnak. Az előadás kitért a munkaerőpiaci elvárások változására, az adaptivitás, a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás növekvő szerepére, valamint arra is, hogy a személyiségfejlesztés, a mentorálás és az egyéni tanulási utak támogatása ma már a korszerű tehetséggondozás elengedhetetlen elemei. Az intézményi tehetségkoncepció kapcsán szó esett a nyomon követés fontosságáról, a mérési eredmények tudatos felhasználásáról, továbbá arról is, hogy a tehetségfejlesztés akkor lehet igazán eredményes, ha a szakmai tudás, a támogató közeg és a hálózati együttműködés egyszerre van jelen.
Közös gondolkodás a folytatásról
A szakmai nap zárásaként workshopra került sor, ahol a résztvevők közösen gondolkodtak az intézményi tehetségkoncepció gyakorlati megvalósításáról, valamint a hálózat jövőbeli szakmai irányairól.
A rendezvény megerősítette, hogy az MTM közössége aktív szakmai műhely, amelyben a tagok egymás tapasztalataiból tanulva, közösen dolgoznak a hazai tehetséggondozás fejlesztéséért.