Közös értékrenden alapul a tehetséggondozás az ózdi SZIKSZI-ben

Mindezt erős közösségi szemlélettel, értékalapú neveléssel, sokrétű tehetséggondozással és a hátránykompenzáció iránti érzékenységgel ötvözi. Az elnyert címről, tehetségfejlesztésről, a pedagógiai munkáról beszélgettünk Hajdu Krisztián igazgatóval.

A SZIKSZI-ben egyszerre van jelen a gimnáziumi tehetséggondozás és a technikumi, szakmai képzés. A tehetséggondozás két külön világként vagy egységes szemléletként jelenik meg?

A SZIKSZI-ben a tehetséggondozás egységes pedagógiai szemléletben valósul meg, amely egyszerre hatja át a gimnáziumi és a technikumi képzést. Bár a tanulói utak, a célok és a kimenetek eltérőek lehetnek – az egyik oldalon a továbbtanulás, a másikon a szakmai kiválóság –, az alapelvek közösek: a tanulók egyéni képességeinek felismerése, fejlesztése és kibontakoztatása.

A gimnáziumi és technikumi tehetséggondozás különbözősége inkább a hangsúlyokban jelenik meg. A gimnáziumi képzésben erősebb a humán, nyelvi és zenei irány, míg a technikumi területen a vállalkozói, szakmai és gyakorlati kompetenciák kerülnek előtérbe. Ugyanakkor ezek a határok átjárhatók: jól mutatja ezt, hogy ebben a hónapban egy logisztikai képzésben tanuló diák országos harmadik helyezést ért el a 49. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat és Találkozón.

A két képzési területet számos közös elem kapcsolja össze: sport, művészet, tanulmányi versenyek, nemzetközi programok, pályázatok, Erasmus-lehetőségek, valamint az egyéni tanulási utak támogatása. A SZIKSZI-ben a tehetség tehát nem külön rendszerekben fejlődik, hanem közös értékrend mentén.

Az iskola közösségközpontú nevelési szemlélettel működik. Hogyan jelenik meg ez a tehetséggondozásban – van-e „széchenyis” sajátossága annak, ahogyan a tehetségekkel foglalkoznak?

A „széchenyis” tehetséggondozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tehetség kibontakozását közösségi élményként értelmezi. Az intézmény egyszerre kínál lehetőségeket tanulmányi, művészeti és sportterületen: versenyek, zenekari munka, tánc, sportprogramok, közösségi kezdeményezések egyaránt jelen vannak. A tehetséggondozás ráadásul szorosan kapcsolódik az iskola hagyományaihoz és identitásához is. A táborok, a pályázati programok, a Határtalanul kirándulások, az Erasmus+ projektek vagy éppen a közösségi sportesemények nemcsak fejlődési lehetőséget adnak, hanem erősítik az összetartozást is.

Kiemelt sajátosság még nálunk, hogy heterogén tanulói közegben működünk, ahol a tehetséggondozás együtt jelenik meg a felzárkóztatással. A tehetséges tanulók nem elkülönült elitként jelennek meg, hanem közösségi húzóerőként, akik példát mutatnak társaiknak. Ebben fontos alapot ad az intézmény katolikus értékrendje is: az együttműködés, a személyes figyelem, a felelősségvállalás és az egymás iránti nyitottság.

A differenciált oktatás Önöknél nemcsak módszer, hanem alapelv. Tudna mondani egy konkrét példát arra, hogyan alakul át egy tanórai helyzet, ha valóban egyéni képességekre épít?

Erre kiváló példa az idegen nyelvi oktatásunk. A nyelvi előkészítő évfolyamon különösen jól megmutatkozik ez a szemlélet, de a módszer más képzéseinkben is jelen van. Az órákon nem egyszerűen nyelvtani szerkezeteket tanítunk, hanem témák feldolgozásán keresztül zajlik a tanulás. Ez a CLIL-módszer adaptált változata: nem kétnyelvű oktatásról van szó, hanem olyan tanulási folyamatról, ahol a nyelv eszköz a tartalom feldolgozásához.

Ez projektszemléletet és nagy pedagógusi rugalmasságot kíván. A diákok saját képességeiknek megfelelően haladnak, különböző szerepekben kapcsolódhatnak be a közös munkába. A pedagógus feladata, hogy személyre szabott kihívásokat adjon, és mindenkit a saját szintjéről segítsen tovább.

Említette a nyelvoktatás rendszerét, kiemelve a nyelvi előkészítő év jelentőségét. Mennyire látják azt, hogy ez a plusz egy év valóban megnyit új lehetőségeket a tehetséges tanulók előtt?

A nyelvi előkészítő év nálunk nem egyszerűen plusz egy tanév, hanem tudatosan felépített fejlesztési szakasz. Nem kizárólag nyelvvizsgára készít, hanem használható, aktív nyelvtudást ad. A tanulók kommunikációközpontú, élményalapú környezetben tanulnak, ami oldja a nyelvi gátlásokat és magabiztosságot ad. Intézményi tapasztalat, hogy a diákok jelentős része már 9. évfolyam végére eljut a középfokú nyelvvizsga szintjére, és a vizsgák első próbálkozásra, kiemelkedően jó arányban sikerülnek.

Ez a megszerzett tudás számos kaput nyit meg: lehetőséget ad előrehozott érettségire, Erasmus+ mobilitási programokban való részvételre, külföldi tapasztalatszerzésre, valamint komoly előnyt jelent a felsőoktatásban és később a munkaerőpiacon is. További előnye, hogy a korábban megszerzett nyelvi érettségi után a végzős években a tanulók jobban koncentrálhatnak azokra a tárgyakra, amelyek továbbtanulási céljaik szempontjából meghatározók.

Térjünk kicsit át a technikumi képzés tehetséggondozására. A projektalapú tanulás és a szakmai versenyfelkészítés egyszerre van jelen az intézményben. Hogyan hat ez a két megközelítés egymásra?

Felerősítik egymás hatását. A projektalapú tanulás során a diákok valós problémákon dolgoznak, ami fejleszti az együttműködést, a kommunikációt és a problémamegoldást. A tehetséges tanulók ezekre az alapokra építve tudnak magasabb szintre jutni a versenyfelkészítés során. A projektmunka fejleszti az önálló gondolkodást és az alkalmazható tudást, a versenyfelkészítés pedig rendszerezi, elmélyíti és kiemelkedő szintre emeli ezt. Különösen a technikumi képzésben látszik jól ez a kapcsolat, ahol a gyakorlatorientált feladatok és a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó szemlélet közvetlenül támogatja a versenysikereket is.

A szakkörök és fakultációk széles kínálata szembetűnő. Mennyire tudatosan választanak ezek közül a tanulók?

Nagyon eltérő képet látunk. Azok a tanulók, akik már korábban sikerélményt szereztek, vagy kialakult érdeklődési körrel érkeznek, jellemzően tudatosan választanak. Ugyanakkor sok diáknál ez a folyamat még formálódik. Ezért az iskola kiemelten segíti őket a döntésekben. Az osztályfőnökök, szaktanárok és mentor szerepben működő pedagógusok folyamatos visszajelzést adnak és segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol a tanuló sikerélményhez juthat. Tapasztalatunk szerint a projektek, versenyek, Erasmus-programok és egyéb kezdeményezések sokat segítenek abban, hogy a diákok fokozatosan tudatosabb döntéseket hozzanak.

Áruljuk el az olvasóknak, hogy több sikeres versenyszereplés mellett immár második éve nagyon szép eredményeket értek el a diákjaik a START Ideathon pályaorientációs ötletversenyen, ami szintén a Nemzeti Tehetség Központ koordinációjában valósul meg. Mit adott ez a verseny a diákoknak?

Mindenekelőtt új gondolkodásmódot. A tanulók megtapasztalták, hogyan lehet egy ötletből kiindulva problémát elemezni, megoldást tervezni, majd azt strukturáltan bemutatni. A döntőbe jutás komoly önbizalmat adott számukra: visszajelzést kaptak arról, hogy országos szinten is értékes teljesítményre képesek. Sok diák bátrabb lett a szereplésekben, nyitottabbá vált az új kihívásokra. Emellett erősödtek az együttműködési és kommunikációs készségek is. A résztvevők gyakran húzóerővé válnak saját közösségükben.

Idén a SZIKSZI is azon nyolc intézmény között van, amelyek csatlakozhattak hat évre az MTM-hálózathoz. A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerése egy ilyen sokszínű intézmény számára mit jelent?

Egyrészt egyértelmű szakmai visszaigazolást. A tanulmányi, szakmai, művészeti és sporteredmények, valamint a komplex fejlesztési környezet azt mutatják, hogy az iskola jó úton jár. Másrészt azonban ez nem lezárás, hanem új kezdet. A cím tudatosabb működésre ösztönöz: rendszerszintűbbé válhat a tehetségek azonosítása, fejlesztése és nyomon követése. A minősítés segít abban, hogy az eddigi jó gyakorlatok egységes keretbe rendeződjenek, emellett új szakmai kapcsolatok, pályázatok és fejlesztési lehetőségek is megnyílhatnak.

Mennyire fontos Önöknek az MTM-hálózathoz való tartozás, egy olyan térség meghatározó középiskolájaként, ahol nagy szükség van a tehetségek megtartására?

A térségi sajátosságok miatt ez kiemelten fontos kérdés. A csökkenő népesség, az elvándorlás és a hátrányos helyzetű tanulók magas aránya miatt az iskola szerepe túlmutat az oktatáson: a tehetségek felismerése és helyben tartása stratégiai jelentőségű. Ebben az MTM-hálózat valódi erőforrás. Szakmai közösséget ad, ahol tapasztalatot lehet cserélni, jó gyakorlatokat lehet átvenni, és visszajelzést lehet kapni.

Emellett új programokhoz, pályázatokhoz és kapcsolatokhoz segíti az intézményt. A tanulók számára pedig azt jelenti, hogy helyben is elérhetővé válnak olyan magas színvonalú lehetőségek – versenyek, projektek, szakmai kapcsolatok –, amelyek máskülönben csak nagyobb városokban lennének adottak.

Zárásként kérjük, egy mondatban összegezze, mi a SZIKSZI tehetséggondozásának lényege?

Hogy a tehetség akkor bontakozik ki igazán, ha szakmai tudással, emberi figyelemmel és erős közösséggel találkozik.