Krízisgenerációk a polikrízis-korszakban – hogyan motiválhatók a mai fiatalok?

Az egyensúlyteremtés kihívása

A legfontosabb felmerülő kérdések között hangzott el, hogy vajon a  mai gyerekek, fiatalok hogyan motiválhatók, illetve hogyan vonható a figyelmük az online tér aktivitásaiból a valós helyzetekre. Az előadáson bemutatott generációs szemléletmódok és attitűdök különbözősége egzakt válaszokat adott. A tehetségkibontakoztatási folyamat több mint 20.000 órája az online térben töltve számtalan területet fejleszt, miközben ennek hatására a kognitív és emocionális aszinkron fejlődés újabb hiányterületeket alakít, mélyít. Az előadásban felmerült kérdésként az is, hogy a generációs szakadék milyen eszközökkel hidalható át, hogyan tudjuk a gyermekek  perspektíváját megértve segíteni őket abban, hogy jól tudjanak eligazodni a rájuk testált kihívások közepette, valamint arra is választ keresett az előadó, hogyan válhatnak képessé az esélyeiket valóban lehetőséggé transzformálva fenntartható válaszokat alkotni.

Motiváció a polikrízis-korszakban

A tehetség egyik ismérve a magas szintű elköteleződés, a motiváció. A fő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen motivációs faktorok alakíthatják a fiatalok szemléletét a polikrízis-korszakban, amikor a klímaválság, erőforrások kimerülése, kultúrharcok és technológiai szingularitás közepette kell(ene) a saját erősségeik mentén a potenciált produktivitássá alakítani.

A fejlődési folyamatokat meghatározó túlingerlési hatás, az állandó információdömping a neurológiai átkapcsolásokat rendszeressé teszi, miközben az elmélyült tevékenységhez szükséges működésmód immár jóval nagyobb energiát és tudatosságot igényel. A tehetséggondozási folyamatokban ez a szakemberektől is új megközelítésmódot kíván. Meghatározó ebben annak megértése, hogy a generációs jellemzők hogyan hatnak a fiatalok gondolkodásmódjára és érzelmi bevonódására.

Fontos látnunk, hogy azok az értékek, mint például a célorientáltság, önkifejezés, sikerélmény, amelyeket az online világban sokkal intenzívebben tapasztalnak meg, hogyan biztosíthatók az offline közegben is. Olyan tehetségbarát klímát kell kialakítani, amiben figyelembe vesszük ezeket attitűdöket, és a bennük rejlő lehetőségeket használva adunk distanciát is a fiataloknak ennek megértésére, és különösen annak kialakítására, hogyan tudják ezt saját fejlődésükhöz igazítani. Kompetencia és autonómia érzet megerősítéséhez felkínált lehetőségek által maguk is képessé válnak tudatosabban alakítani saját fejlődési, kibontakoztatási folyamataikat.

Rugalmasság, kreativitás és önállóság

A kreativitás és önálló problémamegoldás, amit a munkaerő-piac leginkább vár a munkavállalóktól. Napjainkban erre a mesterséges intelligencia jelenlegi nagy nyelvi modellek sem alkalmasak, miközben mindezen képességek a tehetség meghatározói. A tehetséges fiatalok ebben való megerősítésük, támogatásuk által kaphatnak esélyt, hogy krízisgenerációként valóban adekvát válaszokat adjanak a kihívásokra. Ennek alapvető meghatározója a rugalmasság és alkalmazkodás kompetenciája, mely által a különböző tudásterületeken innovatív megoldásokat, fenntartható válaszokat tudnak alakítani. És ez válhat igazán a krízisgeneráció motivációs bázisává is.

A személyiségfejlesztés szerepe

A transzformációs tehetség kibontakoztatásának lehetősége pedig megerősíti, hogy a tehetségtámogatás komplex volta, a személyiségfejlesztés magas szintű beépítése még inkább szükségszerű, teljes elfogadást és szakmai tudatosságot igényel. A személyiségfejlesztés során a Z-generációnak, akik ma már a középiskolák és egyetemek padjait koptatják, a magas önismereti igényére építve az önmenedzsment eszköztárát és megküzdési módjaik kidolgozottságát bővítve meghatározó erőforrás-többletet biztosíthatunk, ami pedig kihat belső motivációjuk aktivizálására is.

Együtt a fiatal tehetségekért

A szakemberek és szülők együttműködése pedig még inkább megerősítést kell, hogy kapjon a tehetségkibontakoztatás támogatásához, ahogyan a GEN21 Szülőakadémia ehhez járul hozzá. Szűcs Sándor előadásában nemcsak hiteles válaszokat adott, de újabb kérdéseket is generált a tehetséggondozó szakemberek feladataival és felelősségével kapcsolatosan.

A Nemzeti Tehetség Központ további szakmai programjaiban ehhez is segítséget nyújt a szakembereknek, hogy a tehetségek saját útjukat járva motiváltan, a kihívásokból megoldásokat tudjanak formálni.