Minősített Tehetséggondozó Műhelyek a tehetséggondozás szolgálatában

2026 tavaszán 8 új intézmény nyerte el a kitüntető címet, és csatlakozhatott az országos hálózathoz. Az egyik újonnan csatlakozó iskolában, a Veresegyházi Katolikus Gimnáziumban megtartott címátadó ünnepséget követő panelbeszélgetés résztvevői Takácsné Elek Borbála, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium főigazgatója, Unyi Katalin, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium MTM programfelelőse, Bogát Éva, a Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium MTM mentora és igazgatóhelyettese, valamint Józsa Tamás, a Győri Szakképzési Centrum Hild József Építőipari Technikum igazgatója voltak, a panelt Kovács Mónika, a Nemzeti Tehetség Központ képzési csoportvezetője moderálta. A résztvevők arról osztották meg tapasztalataikat, mit jelent az MTM-hálózathoz tartozni és milyen lehetőségeket kínál az MTM-program az újonnan csatlakozó intézmények számára. 

A beszélgetést moderáló Kovács Mónika hangsúlyozta: az MTM-hálózat kulcsfontosságú alapja az intézmények tehetséggondozását összekapcsoló szakmai közeg, ahol a jó gyakorlatok megosztása újabb innovációkat indít el. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Minősített Tehetséggondozó Műhely elismerés a tehetséggondozás magas minőségét kifejező cím mellett folyamatos, közös gondolkodásra épülő rendszert is jelent. 

Takácsné Elek Borbála szerint a Premontrei Iskolaközpontban szervezetten tudják működtetni a tehetséggondozást, ami a tantárgyi fejlesztés mellett a személyiség fejlődésére is kiterjed. Mint kiemelte: „az emelt szintű felkészítés mellett a személyiségfejlesztés is hangsúlyos”. Intézményükben a tehetséggondozás komplex rendszerben valósul meg: a művészeti képzés, az egyházzenei hagyományok és a gimnáziumi képzés egymást erősítve biztosítanak differenciált fejlődési utakat, amelyeket rendszeres mérések és egyéni fejlesztési tervek is támogatnak. „Nagyon fontos a szociális készségek fejlesztése is” – tette hozzá. 

Unyi Katalin a mindennapi működés szintjén mutatta be a hálózat előnyeit. „Folyamatosan figyeljük az új lehetőségeket, és ezeket személyesen is ajánljuk a diákoknak és a kollégáknak” – fogalmazott. A Gödöllői Református Líceumban ennek részeként tudatosan építik be a külső tehetséggondozó programokat és versenyeket az intézményi munkába, és nagy hangsúlyt kap a pedagógusok közötti tudásmegosztás is. „Ez egy folyamatos közös gondolkodás, a kollégákat nem kell külön motiválni – szívesen vesznek részt benne”, ami erős intézményi kultúrát eredményez. 

A mentorálás jelentőségét Bogát Éva emelte ki, aki szerint, „ami igazán nagy segítség, az a hosszú távú gondolkodás lehetősége”. A Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban a tehetséggondozás egyik kulcseleme az egyéni mentorálás, amelyben a diákok több éven át, személyre szabott támogatást kapnak. A folyamatot projektalapú feladatok, kutatási lehetőségek és versenyfelkészítés egészíti ki, így a tanulók saját érdeklődésük mentén mélyülhetnek el egy-egy területen. „Ne rövid távú fejlesztésben gondolkodjunk, hanem valódi, hosszabb folyamatban” – fogalmazott. 

A szakképzés oldaláról Józsa Tamás hangsúlyozta a hálózati működés nyitottságát: „nem a saját intézményünkben gondolkodunk kizárólag, hanem tágabb kapcsolatrendszerben”. A Hild József Építőipari Technikumban a tehetséggondozás szorosan kapcsolódik a szakmai gyakorlathoz: a diákok valós projekteken dolgoznak, és kapcsolatba kerülnek az iparági szereplőkkel is. Tapasztalata szerint „a tehetséggondozás egyéni mentorálást és közösségi élményt is jelent”, amely erősíti a diákok önazonosságát. Hozzátette: „fontos, hogy már korán találkozzanak a szakmákkal, és lássák a perspektívát”.

A beszélgetés rávilágított arra, hogy az immár 58 intézményt magában foglaló MTM-hálózat szakmai minőséget biztosít, együttműködési platformként működik, és inspiráló közeget teremt a résztvevők számára. Az intézmények tapasztalatai szerint a hálózati működés növeli a tehetséggondozás hatékonyságát, és hozzájárul egy olyan támogató közösség kialakulásához, amelyben a diákok és a pedagógusok egyaránt fejlődhetnek. A Nemzeti Tehetség Központ szerepe ebben meghatározó: szakmai iránymutatással és a hálózat működtetésével biztosítja, hogy a tehetséggondozás rendszerszinten, egymásra épülő jó gyakorlatokra támaszkodva fejlődjön még magasabb szintre. 

Az új Minősített Tehetséggondozó Műhelyek:

• Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola
• Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum
• Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikum
• Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium
• Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Petőfi Sándor Technikum
• Mogyoródi Szent László Általános Iskola  
• Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium (Ózd)
• Veresegyházi Katolikus Gimnázium