„A siker kulcsa, hogy dolgozni kell – és megadni a lehetőséget mindenkinek” - Interjú Fábián Gáborral, a Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium igazgatójával

Több mint másfél évtizede vezeti a Boronkayt, idén már a huszadik tanévét kezdte igazgatóként. Minek köszönhető, hogy az iskola ilyen tartósan a legjobbak között van?

Nagyon egyszerű: dolgozni kell. Ez a siker egyik kulcsa. A másik pedig az, hogy a lehetőségeket meg kell adni mindenkinek – diákoknak és tanároknak egyaránt.

Ha valaki valamiben tehetséges, vagy alkalmas egy adott feladatra, versenyre való felkészítésre, akkor meg kell kapnia a lehetőséget, hogy kibontakoztathassa magát. Én magam is versenyorientált ember vagyok, diákként sportban és tanulmányi versenyeken is indultam, ez az élmény mélyen belém ivódott. Ezt a szemléletet próbáltam továbbadni a kollégáknak: mindenki találja meg azt a területet, ahol a legjobbat tudja kihozni magából és a diákjaiból.

A kollégáim által elvégzett munka visszaigazolása sok-sok országos, területi és régiós eredmény mellett, hogy a Boronkay a technikumok országos ranglistájának a vezetője is. 

Az iskolában rengeteg tanórán kívüli program és szakkör működik. Hogyan sikerült ezt a szemléletet az egész tantestületben meghonosítani?

Ez hosszú évek munkája volt. Kezdő tanárként minden délután szakkört tartottam, sokszor reggel is: matekot, sportot, edzést, sőt fotószakkört is. Akkor még kevesen csinálták, de amikor jöttek az első eredmények, a többiek is ráéreztek, hogy ez milyen sikerélményt ad – nemcsak a diáknak, hanem a tanárnak is. Ma már 12 matematikatanárom van, és mindegyiküknek van saját szakköre és tanítványa, akivel eredményeket ér el. Ez egy önmagát erősítő folyamat lett, ma pedig alig van olyan pedagógus nálunk, aki ne tartana valamilyen foglalkozást.

A Boronkayban adták át tavaly a 2024-25-ös tanév első Köbüki ösztöndíjait. Mit jelent ez az iskolának?

Az elmúlt évben 16 kollégám nyert Köbüki ösztöndíjat. Én mindenkit ösztönzök a pályázásra, mert ez rang. Anyagi támogatás is, de talán még fontosabb a szakmai elismerés. A tehetséggondozásban dolgozó tanárok sokszor évekig pluszmunkát végeztek külön juttatás nélkül. A Köbüki most egyfajta visszaigazolás: azt üzeni, hogy amit csinálnak, annak van értéke és megbecsülése.

A Boronkay technikumként is kiemelkedő. Hogyan állják meg a helyüket a végzősök a munka világában és a továbbtanulásban?

Az idei évben 93 százalékos volt a továbbtanulási arányunk, ami technikumi szinten nagyon magas. A maradék 7 százalék azokból áll, akik rögtön munkába állnak – ők is jó helyen. A cégek versenyeznek a diákjainkért, sőt sokan már középiskolás korukban szerződést kapnak, hogy a diploma után náluk helyezkedjenek el. Mi mindig is világosan megfogalmaztuk a küldetésünket: tehetséggondozó iskola vagyunk. A versenyzés nálunk nem kötelező, de lehetőség mindenki számára. És mi abban hiszünk, hogy a sikerélmény erősíti a diák hivatástudatát.

Az iskola a Nemzeti Tehetség Program egyik Minősített Tehetséggondozó Műhelye is. Mit jelent ez a cím az Önök számára?

Egyrészt óriási elismerést, másrészt kötelezettséget. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek egy elit kör, amelyhez tartozni megtiszteltetés, de ez nem egy egyszer megszerzett cím. Folyamatosan dolgoznunk kell azért, hogy méltók maradjunk rá. A diákokat nem vigasztalja, hogy tíz éve kiváló iskola voltunk – ma is annak kell lennünk. Ezért fontos a megújulás, az új ötletek, a fiatal kollégák bevonása és a tudás átadása. Én mindig csapatban gondolkodom: mindenki azon a poszton játsszon, ahol a legjobb. Nem kell minden tanárból versenyfelkészítőt csinálni – de mindenki lehet tehetséggondozó a maga módján. 

A START Ideathon váci toborzásának szünetében beszélgetünk. Mit látott meg ebben a programban, amiért fontosnak tartotta, hogy a diákok is megismerjék?

Engem leginkább az innovációs szemlélete fogott meg. Mi minden tehetséget támogatunk, de nem mindent tudunk gondozni. A START Ideathon épp abban segít, amiben nekünk nincsenek meg az eszközeink: a vállalkozói gondolkodás fejlesztésében. Én mindig értékelem, ha valaki másképp old meg egy feladatot, mint ahogy a táblánál mutatom – ez az önálló gondolkodás lényege. Nem az a cél, hogy minden résztvevő vállalkozó legyen, hanem hogy merjen új utakat keresni. A kreativitás viszi előre a világot, és ezt kötelességünk támogatni.

Az iskola több szakterületen folytat magas szintű szakképzést– gépészet, informatika, elektronika. Melyik területen tanuló diákjai lehetnek a legsikeresebbek egy ilyen ötletversenyen?

Talán az informatikusaink. Sokan közülük már most is dolgoznak, webfejlesztéssel vagy dizájnnal foglalkoznak. De van, akinek már fotós vállalkozása van, sőt egyik diákunk, Nyikonyuk Balázs a Cápák között műsorban is szerepelt a saját kézzel horgolt termékével, és rögtön három cápától is kapott befektetést, hogy elindíthassa a vállalkozását. De azt gondolom, a lehetőségek végtelenek. A lényeg, hogy a diák gondolkodjon, legyen ötlete, merjen kilépni a megszokottból.

A START Ideathonban a diákcsapatok önállóan dolgoznak, de kísérőtanár is elkíséri őket. Mi lehet az ő szerepe egy ilyen programban?

A kulcsszó: a csapat. A kísérőtanár is a csapat része, még ha nem is vesz részt közvetlenül a munkában. Ő az a biztos pont, akire mindig lehet számítani – szervez, segít, figyel, támogat. Sokszor apróságokon múlik a siker: időben odaérnek-e, minden rendben van-e, van-e, aki bátorítja őket. A diák számára a tanár egyfajta háttérország, biztonság. Mint a családban: tudja, hogy ott van valaki, akire mindig számíthat.

Fábián Gábor szavai jól mutatják, hogy a tehetséggondozás valódi ereje az emberi hozzáállásban rejlik: a bizalomban, a lehetőségek megadásában és a közösség erejében. Pontosan ezt a szemléletet támogatja a Nemzeti Tehetség Program is, amely a pedagógusok, iskolák és diákok együttműködésére épít. A Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium példája azt bizonyítja, hogy ha a tehetség mellé elhivatottság és közösség társul, abból nemcsak egyéni sikerek, hanem egy egész nemzedéket inspiráló eredmények születnek.