Tudatosan felépített tehetséggondozási rendszer a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium diákjaiért

Mit jelent a tehetséggondozás: utánpótlás-nevelést, vagy egyéni utak támogatását?



Tehetséggondozó programunk általános célja az utánpótlás neveléshez kapcsolódik. Fontos, hogy tanulóink matematikai gondolkodása, tudása a saját képességeiknek megfelelő szinten fejlődhessen úgy, hogy eredményesek legyenek tanulmányaik során, biztos alapokat kapjanak ahhoz, hogy a későbbiek során elsősorban a műszaki, informatikai pályákon, a munkaerőpiacon megállják a helyüket. Célul tűztük ki a tanulók használható tudásának, önálló gondolkodásának és önálló munkavégző képességének átlag feletti növelését, ezáltal a matematikatanítás színvonalának és eredményességének emelését. Külön öröm számunkra a motivált, országos szinten is eredményes tanulók felkészítése. Szakmai kihívást jelent az egyéni életutak támogatása, mely nemzetközileg elismert programokon való részvételt, pályázatokon való sikeres szereplést is jelent diákjainknak.

A nyelvi előkészítő évfolyam és a két tanítási nyelvű képzés különleges lehetőséget ad a diákoknak az iskolájukban. Milyen szerepet játszik a nyelvi kompetencia a műszaki tehetségek kibontakoztatásában?

A mai korban a leendő műszaki értelmiség számára nélkülözhetetlen az idegen nyelv tudása. Iskolánkban angol és német nyelvű képzés folyik. Diákjainkat külföldi csereprogramokon való részvételben segíti az idegen nyelvtudásuk, mert fontosnak tartjuk, hogy otthonosan mozogjanak egy nemzetközi közegben is. Ebben a tanévben Németországban, Olaszországban töltöttek több hetet érdeklődő tanulóink. Meglátásunk szerint a nyelvi kompetencia a tehetség kibontakoztatásának eszközlehetőségeit bővíti. A nyelvismeret tágítja a diák látókörét, fejleszti gondolkodását, jelentősen növeli a diák számára elérhető információ mennyiségét, minőségét, ezért stratégiai terület nálunk a nyelvoktatás. 

Egy másik kulcsterület Önöknél a matematika tantárgyhoz kapcsolódik. A „jedlikes matematika modell” hosszú ideje épül és folyamatosan fejlődik. Mi volt az a pont, amikor azt látták, hogy túllépve a jó gyakorlaton egy működő rendszer jött létre?


Mérföldkő volt az, hogy az itt-ott meglévő elemekből egy tudatos rendszert hoztunk létre, amely minden évfolyamot, tanulót kiszolgál. A programot megvalósító munkaközösséget jellemzi az egységes szemlélet, a jól szervezett, közös munka, amit minden kolléga magáénak érez. Attól érezzük működőnek a rendszert, hogy automatizmussá vált a tervezés terén, a gondolkodásunkban és abban, hogy mindenki tudja, mi a feladata benne.

A „Matematika tehetségfejlesztés 7 lépcsőben” program egy egységes, több évfolyamon átívelő rendszer. Mit jelent ez a gyakorlatban egy kilencedikes diák számára, aki bekerül ebbe a folyamatba?

Az első lépcsőben még mielőtt bekerülne egy diák a Jedlikbe, már akkor megpróbáljuk felkelteni az érdeklődését. Iskolánk évről évre matematika csapatversenyt hirdet a műszaki pálya iránt érdeklődő 7. és 8. osztályos tanulóknak. A verseny szerves részét képezi az intézményt bemutató Nyitott kapuk rendezvénynek, a pályaorientációt segíti. A második lépcső, hogy az iskolába felvett a 9. és 10. évfolyamos diákoknak felzárkóztató órákat tartunk minden osztályban. Célunk a hiányok pótlása az iskolánkba hátránnyal érkező, vagy menet közben lemaradó tanulóknál. A személyiségük megismerése, zárkózott diákok kibontakoztatása, sikerélményhez juttatás, valamint a kettős különlegességű és hátrányos helyzetű diákok feltérképezése, hátrány-kompenzáció. 

Harmadik, hogy emelt szintű érettségi követelmények elsajátítására van lehetősége minden tanulónak, ezzel összhangban az órákon a gyakorlati alkalmazás hangsúlyozása kulcsfontosságú a műszaki felsőoktatás, az egyéni életpálya megalapozása érdekében.  A negyedik lépcső, hogy minden diák matematika szakkörökre járhat a 9-12. évfolyamon. A szakkörök célja a problémamegoldó képesség tanórán túlmutató fejlesztése, verseny-felkészítés. A munka tényleges tehetségfejlesztő részét képezik azok a szakköri foglalkozások, amelyeket minden évfolyamon meghirdetünk. Ezeknek évfolyamonként egy adott kolléga a „gazdája” és az évfolyam minden osztályából járnak oda tanulók. A foglalkozások elsősorban az adott évfolyam versenyeire koncentrálnak (Arany Dániel, OKTV, Bolyai Matematika Csapatverseny, Zrínyi Ilona Matematika Verseny), az ezekre való készülés köré építik fel a kollégák a tehetséggondozó munkát.

Az ötödik lépcső, hogy a diákok egyéni foglalkozásokon vehetnek részt. Országos tanulmányi verseny döntőjébe jutó tanulókkal a szaktanárok egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások keretében dolgoznak az eredményesség érdekében. A hatodik lépcsője a programunknak, hogy országos tehetséggondozó programokon, szakkörökön, táborokban való részvétel támogatását végezzük az egyéni kiemelkedő matematikai képességek fejlesztésére. Végül, de nem utolsósorban a hetedik lépcső az életút támogatása, menedzselése. Egyéni szakmai segítségnyújtáson túlmutató pályaorientáció lehetőségét adjuk, például ajánlásokat készítünk egyetemi szakkollégiumokba, ösztöndíjakra, pályázatokra. 

A program egyik erőssége, hogy beépül az iskola éves működésébe. Mitől lesz egy tehetséggondozó program valóban fenntartható és nem csak alkalomszerű?

Programunk az iskolai dokumentumokban nyomon követhető. Megjelenik az éves munkatervben, a tantárgyfelosztásban, a helyi tantervben, a munkaközösség tevékenységében, a beszámolókban. Továbbá az egyes feladatoknak felelősei, gazdái vannak. Meg kell említeni az iskola mellett működő Generátor Alapítványt, melynek fő célkitűzése a tehetségek támogatása. Biztos hátteret, nagy segítséget jelent számunkra. A fenntarthatóság fenti kritériumai mellett döntőnek érzem azt a tényt, hogy a programot mindenki a magáénak érzi.

A matematika OKTV döntőjében hét jedlikes diák szerepelt egyetlen tanévben – ez kiemelkedő eredmény. Mi áll a siker mögött: a korai azonosítás, a differenciált csoportmunka, vagy egy erős szakmai műhely?

Valóban, a 2024/25-ös tanévben hét tanulónk jutott az OKTV döntőjébe. Megnyertük, az 1. 3. 4. 5. 9. 18. és 23. helyet is elhoztuk. A 2025/2026-os tanévben a sikert megismételtük, öten voltak döntősök, ismét nyertünk, az 1. 7. 13. 15. 32. helyeken végeztek a tanulóink. Elmondhatjuk az előző évekről is, hogy általában több, négy-öt tanulónk volt döntős - ezek tényleg nagyon impresszív eredmények. Röviden összefoglalva a válaszomat, mindhárom tényezőnek megvan a saját szerepe, a munka során hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe, de ezek együtt hatnak.

Egyrészt fontosnak tartjuk a 9. évfolyamtól induló szakkört, versenyzést, korai megfigyelést, bátorítást. Nemcsak a matematikai képességeiket figyeljük a diákoknak, lényeges még a kitartásuk, motivációjuk, alázatuk a munka, az adott tudomány terület iránt.   Évek óta országos matematikai tehetséggondozó programokhoz csatlakozunk, kiemelem az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolát. A szakmai felkészülést nem lehet rutinból csinálni, itt a tanárnak is nagyon intenzíven készülni kell. A második és a harmadik fordulóra már váltott tanárokkal, témakörök szerint felosztott, egyrészt otthonra kiadott, másrészt az iskolában megoldott feladatsorokkal dolgozunk.

Öröm, nagyon jó érzés az együtt gondolkodás, a bizalom, ahogy változik, kinyílik a személyiségük, és jó látni az fejlődésüket, nemcsak a végeredményt. Az együtt, magas szinten történő készülés lehetősége és élménye is eredmény. Egymást segítik, húzzák, bennünket, tanárokat lelkesít az a csoda, ugyanakkor hatalmas munka, amit átélünk a felkészülés során. 

Különleges helyzet állt elő azzal a 2025/26-os tanévben, hogy az előző tanév OKTV-győztes diákunk is segített a társai felkészülésében, voltak tapasztalatai, mutatott megoldásokat, végig jelen volt példaképként. Talán, amit kapott a felkészülése során, így akarta visszaadni az utódoknak. 

A Jedlikben egyszerre erős a matematika és a szakmai képzés. Hogyan hat ez a két terület egymásra – érzékelhető-e, hogy a jó matematikusokból lesznek a legerősebb szakmai versenyzők?


A műszaki pályára való felkészülés biztos matematikai alapokkal lehetséges csak. Az informatika, a műszaki tudományok és a matematika egymást erősítik, kiegészítik. Jó matematikusainkból kiváló szakmai felkészültséggel rendelkező fiatalok kerülnek ki tőlünk. A versenyteljesítményük általában külön válik, ennek okát a felkészülés során befektetett rengeteg időben, energiában látom.

Az iskola diákjai a tantárgyi OKTV-versenyek mellett szakmai versenyeken és nemzetközi megmérettetéseken – EuroSkills, WorldSkills – is kimagaslóan teljesítenek. Hogyan tudják a tanulókat eljuttatni erre a szintre?

Egyszerű lenne azt mondani, hogy kellenek a jó diákok és a jó tanárok, de ennél többről van szó. Azt gondolom, hogy az iskolának van egy támogató légköre, az egyik területen elért jó eredmény ösztönzőleg hat a másikra, és ez a szinergia nyújtja ezt a többletet.

Az Oktatási Hivatal partnerintézményeként és a Jedlik Kapcsolatépítő Matematikaverseny szervezőjeként már most is aktív tudásmegosztó szerepet vállalnak. Miben látják ennek a jelentőségét a hazai tehetséggondozás szempontjából?

Bízom abban, hogy valamilyen szempontból ez is hozzájárulás a hazai tehetséggondozáshoz, ugyanakkor tudom, hogy a jó gyakorlat követése nem egyszerű. Más tanulók, más célok, más helyzet. A mi példánk remélhetőleg ösztönzőleg hat másokra, hogy a saját helyzetükre szabva tudják elvégezni a számukra szükséges munkát.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerése mit jelent Önöknek – inkább szakmai megerősítést, vagy inkább egy új dimenziót, ahol már nemcsak résztvevői, hanem formálói is lehetnek az országos tehetséggondozó közegnek?


Szakmai megerősítést is jelent, amire büszkék vagyunk. Még inkább várjuk a közös munkát, amely során mi is kapunk, erősödhetünk és átadhatjuk eddigi tapasztalatainkat, tágabb környezetben segítve ezzel fiatal tehetségeink kibontakozását.

Mennyire fontos Önöknek az MTM-hálózathoz való tartozás, és mit várnak ettől a közösségtől: inspirációt, szakmai párbeszédet, vagy akár azt, hogy a „jedlikes modell” más intézmények számára is követhetővé váljon?


Az MTM hálózathoz való tartozás számunkra az országos kitekintés, az ötletek, a tovább fejlődés lehetőségét adja. Kihívást jelentene számunkra, ha segíthetnénk a tehetséggondozó modellünkhöz hasonló rendszer felépítését, bevezetését különböző környezetben lévő intézmények lehetőségeihez igazítva, akár velünk megegyező, vagy más évfolyamokon, más képességterületen, iskolatípusokban is.