Magyar fiatalok a világ élvonalában – betekintés a 2025-ös diákolimpiai évad kulisszái mögé Erdősné dr. Németh Ágnessel
A Nemzeti Tehetség Program évek óta elkötelezetten támogatja a versenyzők felkészülését és részvételét, a szakmai háttérmunkát pedig olyan elkötelezett mentorok végzik, mint Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT)Tehetséggondozási Szakosztályának elnöke, az ELTE Informatikai Kar oktatója. A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia Nemzetközi Bizottságának tagjaként részt vesz az előkészületekben, így belülről is rálát a világversenyek működésére. Vele beszélgettünk az idei diákolimpiai évad sokszínűségéről, a magyar sikerekről, háttérmunkáról és a tehetséggondozás fontosságáról.
Idén is rengeteg magyar fiatal vett részt nemzetközi diákolimpiákon. Hány versenyen voltak jelen, és milyen témákban?
Idén már öt diákolimpián vettek részt az általunk felkészített, mentorált tehetségek – és készülünk a kimondottan a legfiatalabbakra fókuszáló Európai Junior Informatikai Diákolimpiára, mellyel szeptember elején véget is ér az idei diákolimpiai szezon. Persze csak a szezon ér véget, mert a tehetségazonosításban és tehetséggondozásban nincs megállás.
Nemrég értünk haza a legnagyobb, legmagasabb presztízsű Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról (IOI - https://ioinformatics.org/ ), amit az idén Bolíviában rendeztek (https://ioi2025.bo/ ) 84 ország 330 diák versenyzőjével. A négytagú magyar csapat mindegyik tagja érmet kapott: két arannyal és két bronzzal tértek haza. Harminc éve nem volt ilyen sikerünk.
Kiválóan szerepeltünk az Európai Lány Informatikai Diákolimpián (EGOI - https://www.egoi2025.de/ ) és a regionális, Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI - https://ceoi2025.utcluj.ro/ ) is. A Bonnban rendezett EGOI-n a magyar delegáció valamennyi tagja érmet szerzett, két arany és két ezüst a mérlegünk – ez nagyon fontos, mert még mindig kevés lány megy informatikus pályára, fontos a példaképek felmutatása. A Kolozsvárott rendezett CEOI-ról egy ezüsttel és két bronzzal értek haza a versenyzőink.
Van még két speciális diákolimpia is. A Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpia (IOAI - https://ioai-official.org/ ) a többi diákolimpiával szemben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudást és készségeket méri. Ezt Pekingben rendezték meg, két ezüst- és négy bronzérem a mérleg.
És a végére hagytam, de kronológia szempontjából először került sor az „Informatikai Diákolimpia Csapatban” eseményre (IIOT - https://iiot2025.hu/ ), ami hasonló a többi, algoritmikus gondolkodással kapcsolatos diákolimpiához, de csapatolimpia révén a közös gondolkodást, csapatmunkát jutalmazza. Ezt az érdekes olimpiát idén Magyarországon, a budapesti Fazekas Gimnáziumban rendeztük meg, egy magyar ezüstérmes és egy magyar bronzérmes csapattal büszkélkedhetünk.
Milyen szerepet játszik a Nemzeti Tehetség Program a felkészülésben, és miben segíti leginkább a szakmai munkát?
A Nemzeti Tehetség Program a 2024-2025-ös tanévben is támogatta a Neumann Társaság tehetséggondozó tevékenységét, összesen 10 pályázatban 21.580.000 Forinttal. Ezek között vannak a nemzeti versenyeink, ahol a tehetségazonosítás és kiválogatás kerül előtérbe. És vannak a diákolimpiák, melyeknél a felkészítés és a részvétel területén az Nemzeti Tehetség Program támogatása nélkül nem tudnánk boldogulni.
Egy évtizedek alatt kiépült tehetséggondozási rendszer – mint versenyek, felkészítők, és oktatóanyagok - kéri rendszeresen a Nemzeti Tehetség Program segítségét, ami a Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében valósul meg. Az alapító Zsakó tanár úr a múlt évben elhunyt és büszke vagyok rá, hogy tudjuk folytatni a munkáját. Megújítva, újraszervezve, fiatal kollégákkal karöltve. Én úgy látom, hogy a Nemzeti Tehetség Program egy hosszútávú, nélkülözhetetlen segítő a munkánkban.
A fiatalabb korosztály milyen módon kapcsolódik be a tehetséggondozási rendszerbe?
Az ELTE Informatikai Kar a Neumann Társasággal karöltve már egész fiatal kortól tart az informatikai gondolkodásra ösztönző, kedvcsináló versenyeket, programokat, gondolok itt például az e-hód versenyre (https://e-hod.elte.hu/ ), az eredményhirdetéseken felbukkanó informatikai akadályversenyre, előadásokra. Az informatikai tehetségek azonosítása már elég korán, általános iskolában elkezdődik. A motiváló ábrák programozását és az animációk készítését a kisebbek is nagyon élvezik a Kovács Mihály Országos Grafikus Programozás Verseny feladatainak megoldásakor, majd ők csatornázódnak át a komolyabb algoritmusokat is igénylő, de még az általános iskolásoknak is szóló programozási versenyeinkre. Újabb motivációt jelent a 2017 óta megrendezett Európai Junior Informatikai Diákolimpia (EJOI) a 15 évnél fiatalabbaknak, ami lényegében egy előversenye az IOI-nak. Ez egy jó tapasztalatszerzési lehetőség is a nemzetközi porondon.
Hogyan zajlik a felkészítés a különböző tantárgyakban? Mennyire más például az informatikai vagy a matematikai versenyekre való készülés? Milyen erősségeket hoztak idén a versenyzők?
Van összefüggés a két terület és az azokra való felkészítés között, nem véletlen, hogy vannak átfedések a matematikai és informatikai versenyek tehetségei és olimpikonjai között. Az informatikai versenyeknek nagyon markáns, saját felkészítő módszerei, rendje alakult ki, ami – bár vannak hasonló elemei – rendszerében más, mint a matematikai felkészítés és kiválogatás.
A táborok és az online vagy jelenléti szakkörök mellett fontosak a példatárak és modellező eszközök is. Dr. Horváth Gyula tanár úr – aki most az NJSZT tehetséggondozásért felelős alelnöke – például óriási energiát fektetett abba, hogy azonnali kiértékelést végző, mindenki által elérhető, online feladatgyűjtemény készüljön (https://mester.inf.elte.hu/).
Az algoritmikus gondolkodáshoz előny az erős matematikai háttér és a kódolási ismeretek, viszont itt a feladatok fel vannak öltöztetve: a nagyon gyakorlatiasan megfogalmazott és olykor játékos, humoros, életszagú példákra kell a gyerekeknek modellezhető, kódolható megoldást találniuk.
A felkészítés során kiváló oktatók tartanak előadásokat, foglalkozásokat a versenyzőknek – és kisebb körben mentorokat is adunk melléjük, elsősorban a jövendő diákolimpikonok mellé. A régi versenyzők, régi diákolimpikonok köréből szerveződött egy alumni is, amely jó alapot jelent ehhez. Éles Júlia például Szatmárnémetiből származó magyar diákból és EGOI-diákolimpikonból lett ELTE-s egyetemista, diákolimpiai mentor és most már az egyik CEOI-csapatvezető.
Miért tartja fontosnak, hogy magyar fiatalok ilyen rangos nemzetközi versenyeken vegyenek részt?
Szavakkal nehezen leírható, ez mennyire jótékony és mennyire komplexen pozitív dolog. Az egyéni sikerélmény, egyéni fejlődés, az új utak, így a továbbtanulási lehetőségek kinyílása csak egy dolog. Hatalmas közösségi élményről van szó – ezért van az, hogy a COVID időszakban is az első lehető alkalommal törekedtünk rá, hogy személyes kapcsolódásokat biztosítsunk. Akkoriban épp én rendeztem a CEOI-t Nagykanizsán: maszkokkal, hőmérőkkel, de megoldottuk, hogy a gyerekek találkozhassanak. Ezek pótolhatatlan alkalmak, melyekből később külföldi tanulmányutak, kollegiális barátságok, közös projektek lesznek. Ez a diákok szintjén és a kísérő, felkészítő csapatvezetők szintjén is egy nagy szakmai és emberi lehetőség. És az országimázs szempontjából is. Évek óta látjuk, hogy a sajtó és a laikus érdeklődők is sikerként könyvelik el az érmeinket.
Hogy látja a magyar diákok felkészültségét, hozzáállását? Milyen visszajelzéseket kaptak külföldről?
Idén a legjelentősebb verseny, az IOI mezőnyében a hatodikak lettünk az éremtáblán a nemzetek között. A legerősebb országok hagyományosan az olyan nagyhatalmak, mint Kína, az Egyesült Államok, de említhetném a nagy tehetséggondozó hagyományokkal bíró Lengyelországot és Romániát is. Közép-Európa általában jól szerepel és a közép-európai országokkal való összhang, kapcsolatépítés egy jó terepe a diákolimpiai közösség, amely bizonyos szempontból eredetileg is egy közép-európai ügy, számos tantárgyi diákolimpia ebből a régióból ered. A magyar diákok felkészültek, ehhez a személyes szorgalom, a támogató családok mellett a hatékony tehetséggondozási rendszerünk is hozzájárul.
Sokan nem is gondolnák, mennyi szervezés, előkészítés van egy ilyen verseny mögött. Hogyan sikerült a nemzetközi közösséggel együttműködni a versenyek lebonyolításában?
Számomra a szakmai munkám csúcsa az IOI Nemzetközi Bizottságában (IOI IC - https://ioinformatics.org/page/committees/6 ), a nemzetközi vezetőségében való részvétel. Kutatótanárként tanítottam középiskolában, majd a tehetséggondozási munkát országos szintre emelve az ELTE Informatikai Kar főállású oktatója, adjunktusa vagyok. Nagyon szép része az életemnek az IOI, ami a munka újabb szintjét, a nemzetköziséget hozta az életembe. Nagyon büszke vagyok rá, hogy tavaly az Egyiptomban rendezett IOI-n a Csapatvezetők Tanácsának elsöprő többsége bizalmat szavazott nekem, és az öt választott tag egyikeként vehetek részt a Nemzetközi Bizottság egész éves munkájában. Ez az egész év során nagyjából kéthetenkénti megbeszélést jelent az új tagokról, szabályzatról, szponzorokról és a működéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb kérdésekről. Természetesen ezek a megbeszélések online zajlanak, a tavalyi évben az elnök Szingapúrból, a tagok pedig Ausztráliából, ketten az Egyesült Államokból, Észtországból, míg a titkárunk Kanadából, a kincstárnok Hollandiából, a volt és leendő rendezők pedig Egyiptomból, Bolíviából, Üzbegisztánból és Németországból kapcsolódtak be. Nagyon büszke vagyok arra a munkára, amit a leendő, lehetséges vendéglátó országokkal való párbeszédben sikerült elérni: A következő két ország – Japán és Bulgária - már idén kiválasztásra került és még három következő vendéglátó ország is készül az IOI rendezésre, akik még az olimpiai közösség számára is titkosak. Ebben és az új szponzorokkal való kapcsolatfelvételben és szerződéskötésben is az elnökünkkel karöltve végeztem a munkámat.
A Nemzetközi Bizottság egész évben segíti a helyi szervezőket, nem csak a verseny idején. Folyamatosan figyelnek a minőségre és a párbeszédre, hogy a diákolimpiákból a legtöbbet hozzák ki, és minden diák egyenlő eséllyel, méltósággal mutathassa meg tudását, függetlenül nemzeti, vallási vagy más különbségektől. Ennek része a márciusi „Winter Meeting” helyszíni látogatás és tanácsadás is – ami idén különösen vicces volt, mert Bolíviában ekkor nyár volt.
Mi volt az idei év legemlékezetesebb élménye vagy kihívása a versenyekkel kapcsolatban?
Rengeteg apró és nagy izgalommal jár ez a munka, az utazások, egyeztetések éppúgy, mint a diákok lelkesítése és orientálása. Az idei IOI-n Bolívia egésze lázban égett a közelgő választások miatt, minden este ünnepi felvonulások voltak: rezesbandák és táncosok vonultak Sucre-ban az utcán. A hangulat, az ünneplés a másik kontinensen mind a diákoknak, mind a csapatvezetőknek örökre a retinájába égett, csakúgy, mint tavaly Egyiptomban a piramisok lábánál, a szfinx közvetlen közelében zajló záróceremónia a fogadással, vagy említhetem a 2022-ben, Indonéziában a Prambanan hindu templomkomplexum előtti, tűztáncos díjkiosztót is.
Számomra a legnagyobb élmény mégis a helyi szervezőkkel való kapcsolattartás, az egymás segítése és az egymás értő figyelme a legfontosabb élmény. Az olimpia ideje alatt a Nemzetközi Bizottság dolga segíteni a helyi szervezőcsapatnak áthidalni a nehézségeket, legyen szó akár áramszünetről, akár egyéb kihívásokról. A versenyzők és csapatvezetők elégedettsége és a sikeres lebonyolítás, a kapcsolatok megerősítése a nemzetközi közösségben a legfontosabb talán - ennél nincs nagyobb ösztönző erő!
Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik most fontolgatják, hogy bekapcsolódjanak a versenyzői vagy mentorprogramba?
Ne késlekedjenek, figyeljék az NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály (http://tehetseg.inf.elte.hu/ ) és a Neumann Társaság (https://njszt.hu/hu/tehetseggondozas ) oldalait és keressék fel tanárainkat, próbálják ki magukat minél több versenyen, felületen, ne szalasszák el lehetőségeket.
Mindenkinek van módja bekapcsolódni. A Kovács Mihály Országos Grafikus Programozási Verseny, a Zsakó László Nemzetközi Programozási Verseny, a Nemes Tihamér Alkalmazói Verseny vagy akár a Neumann János Kárpát-medencei Programtermék Verseny is alap lehet az induláshoz, s ne feledjük a Nemes Tihamér Online Programozási Versenyt sem.
Ne féljenek a kudarctól, szerezzenek gyakorlatot és jönnek a sikerélmények is!
Képek: Vincze Dorka