Tehetséggondozás a felsőoktatásban – Tanulmánykötet-bemutató és szakmai nap az Óbudai Egyetemen
Prof. Dr. Maior Enikő, az Óbudai Egyetem oktatási rektorhelyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem elkötelezetten támogatja a tehetségek kibontakoztatását. Úgy fogalmazott: „Mindenki tehetséges valamiben – a tanárok feladata, hogy ezt felfedezzék és támogassák.” Hozzátette, hogy Óbudai Egyetem különösen büszke arra, amikor diákjaiból kollégák, majd partnerek lesznek a tudományos és szakmai életben.
A szakmai napon Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára mutatta be az aktuális tehetséggondozási stratégiákat és programokat A STEM Akadémiától a szakkollégiumokig – NTP programok a felsőoktatásban címmel. Kiemelte, hogy a Nemzeti Tehetség Program 17 éve segíti a fiatalokat, a hamarosan kiírásra kerülő új pályázatok között a köznevelési és felsőoktatási intézmények is találni fognak pályázati lehetőségeket. A 2022-ben megkezdett megújítás folyamatnak köszönhetően a meghirdetett tehetséggondozó programok eredményei már összehasonlíthatók. Beszámolt a STEM Akadémia sikeres elindításáról is, amely hosszú távon kívánja bevonni a középiskolásokat a természettudományos egyetemi életbe – az Óbudai Egyetem mellett több más intézmény is sikeres ezen a téren. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a természettudományos terület még kiemeltebb támogatásban részesül majd.
Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője előadásában felvázolta a Nemzeti Tehetség Központ tehetségstratégiáját, amelynek fókuszában a komplex tehetségtámogatás áll. Kiemelte, hogy a pontszerű támogatások helyett a tehetségígéretek útjának az általános iskolától, a felsőoktatáson át a munkaerőpiacig tartó nyomonkövetése és lehetőségek biztosítása teljeskörűen segíti a tehetségkibontakoztatási folyamatot. Mint elmondta: a tehetség társadalmi konstruktum, amelyet mindig az adott kor igényei formálnak – az intézmények, életkor és tehetségterület szerint, a tehetségstratégia mentén tudják leginkább hatékonyan és eredményesen támogatni a tehetségpotenciálok társadalmi hasznosulását.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tevékenységeiről és történetéről Dr. Balogh László, a társaság elnöke számolt be, kiemelve a 36 éves szakmai múlt felsőoktatási kapcsolódásait. Az MTT a kezdetektől fogva platformot biztosított a tudásmegosztásnak, kutatásoknak és a jó gyakorlatok fejlesztésének.
A szakmai nap második részében a Tehetséggondozás a felsőoktatásban tanulmánykötet főszerkesztői, Dr. Bodnár Gabriella és Dr. Mező Ferenc a kötet szerkezeti felépítését és főbb tartalmi egységeit mutatták be. A három nagy fejezetbe rendezett tanulmányok között találhatók empirikus kutatások, országos és intézményközi programok ismertetései, valamint egyetemi szintű jógyakorlatok részletezése is.
A bemutatón külön is kiemeltek néhány figyelemre méltó példát, így a Szegedi Tudományegyetem Junior Akadémiáját, amely ösztöndíjprogramjaival és középiskolai partnerségeivel új utakat nyit a tehetségek számára; a Széchenyi István Egyetem tehetségmenedzsmentjét, amely hosszú távú tervezésre és szoros hallgatói együttműködésre épül. De kifejtésre került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem újszerű szakmódszertani megközelítése és a motiváció fenntartására kidolgozott programja a mikroelektronika tantárgyhoz kapcsolódóan, illetve a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP), amely több mint 700 hallgatót ér el, magyar és külföldi diákokat egyaránt; illetve a TDK programok jelentőségéről is szó esett, melyek változatlanul a hazai felsőoktatás legfontosabb tehetséggondozó műhelyei közé tartoznak.
A kötetbemutatón felléptek a Talentum Hungaricum program ösztöndíjasai, akik inspiráló zeneszámokkal emelték a kötetbemutató szakmai nap ünnepélyességét. Horváth Balázs zongoraművész népdal-fúziós előadása és Balog János harmonikajátéka méltó zenei keretbe foglalta a nap eseményeit.
A tanulmánykötet és a hozzá kapcsolódó szakmai nap közös üzenete egyértelmű: a tehetséggondozás nemcsak múltbeli örökség, hanem jövőépítő társadalmi befektetés is, amelyben a felsőoktatás kulcsszereplőként van jelen.
A teljes tanulmánykötet az alábbi linken érhető el: Tehetséggondozás a felsőoktatásban