A kettős különlegesség és a többszörös tehetség dilemmái a családban

Szülőként különösen érzékenyek vagyunk, ha gyermekünket minősítik, címkézik. Nálunk jobban senki nem tudja mennyire színes, gazdag egyéniség, ezer tulajdonsággal, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó viselkedési jellemzőkkel, változó érdeklődéssel, de azt is tudjuk, mennyire egyedi, különleges.

A szavak mindenkinek mást jelentenek, mégis előfordul, hogy a pozitív állítások is elbizonytalanítanak. Mit is jelent a „többszörös tehetség”? Az is zavaró lehet, ha különlegesnek nevezik mások a gyermekünket, a kettős különlegesség jelentése pedig feladja a leckét, szülőnek, szakembernek egyaránt. Talán Tóth Árpád egy versének gondolata segít a szavak jelentésén túl az értékesség, az egyediség szülői bizonyosságának megerősítésében:

„Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes."

A kategorizálás nehézsége és hatása

Az eligazodásban Gyarmathy Éva meghatározása biztos támpontot ad.

„A tehetség sajátos attitűd és személyiség, így önmagában is különlegesség és kisebbségi helyzet. Ehhez járulhat hozzá a különböző hátterű egyéb különlegesség, mint szociokulturális helyzet, etnikai-nemzetiségi helyzet, neurológiai eltérések (teljesítményzavarok, tanulási zavar, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) viselkedési és érzelmi sajátosságok (figyelem és hiperaktivitás zavar, autizmus, Asperger-szindróma) érzékszervi-mozgásos eltérések (vak és gyengén látó, siket, mozgáskorlátozottság).”

A tehetséges gyermek/fiatal különlegessége, sajátos képességei révén olyan helyzetbe is kerülhet, ami magában hordozza a meg nem értés, rosszabb esetben a kirekesztés lehetőségét. Ha ehhez további speciális, egyedi jellemzők – az átlagostól valamiben jelentősen eltérő helyzet – is társul, akkor, szülőként is tapasztaljuk, dupla kihívással néz szembe.

A gyermek környezetének mire van elsődlegesen szeme, füle?

A gyermek melyik tulajdonságát veszi észre először a környezet? Elsődlegesen mit mutat meg magából, mi látszik inkább mások számára? A tehetségdominanciája? Vagy a hiányosságai a deficitek? A gyermek/fiatal, különleges helyzete miatt jobban igényli a szülői támogatást, hogy meg tudja mutatni az erősségeit.

Jó esetben lehetséges, hogy olyan kiváló képességekkel rendelkezik, hogy azok elfedik a hiányosságokat, például a részképesség zavarait – olvasási, számolási, írási nehézség –, a környezet alig vagy egyáltalán nem veszi észre. Esetleg a kiváló „esze” ellensúlyozza a „rossz” viselkedést az iskolában.

Szülőként sokat tehetünk azért, hogy ne forduljon elő a fordítottja, amikor a nehézség, a zavar vagy a fogyatékosság láthatatlanná teszi, elfedi a más területen megjelenő kiváló képességeket. Ezek a fiatalok gyakran veszélyeztettek, könnyen alulteljesítőkké válhatnak. Szerencsére – a nehezített helyzetükből adódóan –, sokszor jobbak a megküzdő képességeik.

A hendikepekből, a hátrányokból adódóan a megküzdésben tapasztalatokkal rendelkeznek és ezt előnyükre tudják fordítani a tehetségterületükön is. Jellemzően nagyobb kockázatvállalással, rezilienciával rendelkeznek, gyakran jobb a kudarctűrésük, vállalkozóbb kedvűek. A szülőnek, pedagógusnak egyaránt nagyobb rugalmassággal kell rendelkezni, hiszen a hátrányok kompenzálása és az erősségek fejlesztése egyszerre kell, hogy megjelenjen náluk. A hátrányaikból adódó nehézségek mellett a sikerélményekre kell fókuszálni, ami motiváló erő a tehetségterülettel való foglalkozásban. Ha ezt nem tesszük meg, az a tehetség vesztését, vagy képességeik, lehetőségeik nem kívánatos irányba fordítását eredményezheti.

A gyermekek/tanulók képességei, tulajdonságaik folyamatosan változnak, a különböző szakmákat képviselő szakemberek pedig szeretnek kategóriákban gondolkodni. A tehetségígéret nem csak akkor kettős különlegességű, ha van az egyikről vagy a másikról diagnózisa. Nem minden tehetségígéret lesz azonosított tehetség, és egy személyiségjellemző, speciális környezet vagy képességhiány a diagnózis előtt is kifejti hatását. A különleges helyzetű gyermek/fiatal megkülönböztetett figyelmet, többszereplős együttműködést igényel szülőtől, pedagógustól, pszichológustól, orvostól egyaránt.

A többszörös tehetségek

A Máté-hatás vagy Máté‑effektus, ami a bibliai Máté evangéliumából ered, és így szól:

„Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; 
attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.”

Ezeknek a mítoszoknak az elemzése messze túlmutat a lehetőségeinken. Kénytelenek vagyunk annyival megelégedni – családi, iskolai, tágabb környezeti példákat hozva –, hogy a tehetségterületek gyakran kéz a kézben járnak, és egy személyben több is megjelenik. Összekapcsolódnak, sokszor egymástól nagyon távoli területek is. Ilyenkor kiemelt szerepe lehet a tehetségterületen alkalmazott különböző méréseknek, amelyek segíthetnek a döntésben, hogy mibe tegyen még több energiát a fiatal. Hol van szüksége támogatásra, hogy a tehetsége beérjen, hasznosuljon. Ezekben a helyzetekben szülőként talán az a legnehezebb, hogy elfogadjuk, nem nekünk kell választani, hanem a fiatalnak. Mi okozza neki a legtöbb örömöt? Mikor éli meg, hogy összeolvad az adott tevékenységgel, mikor feledkezik bele egy feladatba annyira, hogy észre sem veszi az idő múlását. A másik tehetségterület pedig lehet, hogy a hobbija lesz. Az is megfigyelhető, hogy tehetségterület vált kamasz vagy fiatal felnőtt korban.

A különleges helyzet különleges szülői odafigyelést igényel. Nagyobb a veszélye az elkallódásnak, a fel sem fedezésnek vagy a korai kiégésnek.