Dr. Varga-Bajusz Veronika nagyinterjú
Hogyan alakult ki Önben az érdeklődés a tehetséggondozás iránt?
Az érdeklődésem a tehetséggondozás iránt több szálon alakult ki. Egy hagyományos jogász családból származom, így természetes volt, hogy jogi pályára lépek. Az ifjúságüggyel és a tehetségek támogatásával 2015-ben, a Design Terminálban kerültem kapcsolatba, ezt követően kaptam felkérést, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában e területtel foglalkozzak. Munkáim során feladatom volt, főosztályvezetőként, helyettes államtitkárként, végül államtitkárként, egyre bővülő területen felkarolni a magyar tehetségügyet, aminek mindig nagy örömmel tettem eleget. Jómagam, édesanyaként különösen fontosnak tartom 3 gyermekünk tehetségének támogatását, hiszen már a kezdetektől fogva figyelemmel kísérem fejlődésüket. Nem csak otthon szülőként fontos, hanem a tehetséggondozásban is, hogy időben felismerjük a gyerekekben szunnyadó talentumot. Lehetőséget kell biztosítanunk számukra, hogy ez felszínre is törhessen, hiszen ez mind a családok, mind a nemzet jövője szempontjából döntő jelentőségű.
Ha már említette a szülők és a tehetséggondozás szerepét, visszatekintve diák éveire, hogyan támogatták Önt tanárai? Van olyan példa, amire ma is visszatekint, amikor a tehetséggondozásról gondolkodik?
A ’90-es években voltam diák, amikor még nem volt intézményesített tehetséggondozás. Tanáraimban azonban már akkor is megvolt a figyelem, amivel a tehetségek kibontakozását támogatták. Viszonylag hamar eldőlt nálam a humán irányultság, amit tanáraim elfogadtak és nem vártak más területen tőlem lehetetlent. Egyik legmeghatározóbb motivációm, amikor Károly Róbertből feleltetett Encsi tanárnő, amire nem készültem és egyest kaptam. Mondanom sem kell, onnantól fogva, minden órára megtanultam az anyagot, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. A középiskolai éveimet Kecskeméten töltöttem az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumban. Az iskola akkori szellemisége teljesen magával ragadott, mert egy meghitt burokban tanulhattunk a nővérektől. Az akkori legnagyobb példaképemként az igazgatónőt, Erzsébet nővért, valamint Éva nővért emelném ki. Fantasztikus asszonyok voltak, ők építették ujjá az iskolát a rendszerváltoztatás után, ők teremtették meg a pozitív szellemiséget, egyengették utunkat a tehetségünk kibontakoztatásában. Munkám során, ma is úgy gondolom, hogy a tanárok, nevelők szerepe kulcsfontosságú a tehetséggondozás területén, ezért a Nemzeti Tehetség Programban is segítjük, támogatjuk őket különböző ösztöndíjak, díjak és szakmai képzések által.
Ön hogyan látja most a tehetséggondozás területének a fontosságát a magyar felnőttoktatásban és felnőttképzésben?
A tehetséggondozás nemzeti ügy! Az, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében, 16 év alatt több mint 37 milliárd forintot fordítottunk erre a területre, azt jelzi, hogy a tehetséggondozás mindig is prioritás volt. Az évek során az intézményrendszerünk folyamatosan erősödött, a támogatási formák egyre kiforrottabbá váltak és hatékonyabbá tettük a tehetségek támogatását. Úgy gondolom a jövőbeni tehetséggondozás egyik kulcsa abban rejlik, hogy még precízebben mérjük fel a fiatalokban rejlő lehetőségeket és kialakítsunk egy olyan rendszert, amelyben a tehetségek útját már a kezdetektől nyomon tudjuk követni. A tehetséggondozásnak vannak bizonyos állandó elemei például az intézményhálózat, azonban a prioritásokat, a fókuszt folyamatosan finom hangolnunk kell, hogy reagálni tudjunk a világ változásaira. Napjainkban például egyre fontosabb a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai terület, ahol a magyar fiatalok egyre több nemzetközi versenyt nyernek meg. Fontos, hogy tovább erősítsük ezeket a területeket, hiszen látjuk, hogy a magyar tudományos világban is innen emelkedtek ki olyan kimagasló személyiségek, mint a legutóbbi Nobel-díjasaink.
Összességében azt gondolom, sosem dőlhetünk hátra, mindig azt kell a szemünk előtt tartani, hogy hogyan tudjuk szolgálni a fiatal, magyar tehetségeket határon innen és túl.
Ön szerint miért fontos, hogy már fiatal korban felismerjük és támogassuk a tehetségeket? Lát valamilyen változást abban, hogy ma hogyan közelítjük meg a tehetségeket a 10-15 évvel ezelőttihez képest?
A magyar tehetséggondozás erős hagyományokra épül, és ennek alapjai ma is változatlanok: mind a családnak, mind az iskolának, valamint a tanórákon kívüli lehetőségeknek kiemelkedő szerepük van abban, hogy felismerjük és támogassuk a tehetségeket. A tehetség korai felismerésében a család és az oktatási rendszer együttműködése elengedhetetlen, hiszen gyakran itt mutatkoznak meg először a különleges képességek. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az elmúlt évtizedekben a világ dinamikus változáson ment keresztül, és ez a folyamat egyre csak gyorsul. Szokás mondani, hogy a most felnövekvő tehetséges fiataloknak olyan munkakörökben kell majd helytállniuk, amelyek ma még nem is léteznek. Ezért a tehetséggondozásnak ma már nem elég csak a meglévő képességek fejlesztésére koncentrálnia, hanem arra is kell, hogy felkészítse a fiatalokat egy folyamatosan változó, technológiai és gazdasági környezetben való helytállásra. Ez a dinamikus változás azt kívánja meg tőlünk, hogy fejlesszük a módszertanokat, alkalmazkodjunk a gazdasági és technológiai átalakuláshoz, és rugalmasságot tanítsunk a fiataloknak. Ha sikerül ezt elérnünk, akkor Magyarország nemcsak megtartja vezető szerepét a tehetséggondozásban, hanem a 21. század egyik nyertesévé is válhat.
Az elmúlt években milyen fontos előre lépéseket látott a hazai tehetséggondozásban? Hogyan támogatja a kormány a magyar tehetségeket?
Azt látom, hogy a tehetséggondozó programok fokozatosan válnak egyre hozzáférhetőbbé a fiatalok számára, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján, határon innen vagy túl élnek, vagy milyen kezdeti lehetőségekkel indulnak. A rendszer nyitottságának megőrzése fontos feladat, mert Magyarország nem engedheti meg, hogy akár egyetlen tehetség is elkallódjon.
A magyar tehetséggondozás sokrétűsége adja a rendszer erejét. Jelentős szerepe van benne a közoktatásnak, szakképzésnek és a felsőoktatásnak, a civil vagy a versenyszférában elérhető lehetőségeknek, illetve az olyan unikális programoknak is, mint a Nemzeti Tehetség Program.
A Nemzeti Tehetség Program nemcsak a kormányzati támogatásra épül, hanem erőteljes társadalmi összefogásra is, hiszen a program finanszírozásában az 1%-os adófelajánlások kulcsszerepet játszanak. Ez jól mutatja, hogy a tehetséggondozás olyan nemzeti ügy, amelyhez minden magyar állampolgár hozzájárulhat. A Kormány pedig 2015 óta folyamatosan kiegészíti ezeket a felajánlásokat, így garantálva, hogy a tehetségeink a lehető legnagyobb támogatást kapják.
Az utóbbi évek nemzetközi tanulmányi és szakmai versenyeinek eredményei alapján egyértelmű, hogy a magyar fiatalok versenyképesek, hiszen gyönyörű eredmények születtek. De természetesen nem dőlhetünk hátra, tovább kell dolgoznunk azért, hogy tehetségeink évről évre több segítséget kapjanak, különösen igaz ez az MTMI-területekre.
Mit tanácsolna azoknak a tehetséges fiataloknak, akik úgy érzik, nincs elég lehetőségük a fejlődésre?
Elsősorban azt, hogy járjanak nyitott szemmel, forduljanak bátran a pedagógusokhoz, keressék a lehetőségeket. Gyakran egyetlen kis lökés vagy iránymutatás elegendő ahhoz, hogy valaki elinduljon a saját tehetségének kibontakoztatásához vezető úton. Szerencsére Magyarországon egyre több tehetséggondozó program érhető el, amellyel a fiatalok támogatást kaphatnak. Például a Nemzeti Tehetség Központ által megvalósított programokból kiemelnék néhányat: a START programcsalád azoknak a vállalkozó szellemű fiataloknak nyújt segítséget, akik kreatív ötleteiket szeretnék megvalósítani és saját vállalkozásukat szeretnék beindítani. A zenei és tánc tehetségeket támogató Talentum Hungaricum program pedig különleges alkalmat teremt a fiatal művészek számára azzal, hogy lehetőséget biztosít számukra a hazai és nemzetközi karrierjük elindításához, miközben szakmailag kiemelkedő, nagy elismerésnek örvendő mentorok állnak mellettük.
Azon dolgozunk, hogy a tehetségprogramok híre mindenkihez eljusson. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Tehetség Program honlapján található Tehetségtérkép, amely éppen most debütál. A térkép lehetővé teszi, hogy a fiatalok jobban átlássák, hol és milyen támogatási formák állnak rendelkezésükre például mentorálás, ösztöndíjak, versenyek. A lényeg, hogy ne adják fel, hanem keressék meg azokat a programokat, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra a fejlődésre.
Milyen szerepet játszanak az oktatási intézmények a tehetségek felismerésében és fejlesztésében? Hogyan támogathatják a diákok tehetségének kibontakoztatásában?
Az oktatási intézmények kulcsfontosságú szereplői mind a tehetségek felismerésének, mind azok kibontakoztatásának. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak a hazai tehetséggondozó intézményhálózat folyamatos fejlesztését. A Nemzeti Tehetség Program is számos erre irányuló kezdeményezést támogat. Kiemelném a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatát, amely idén már 50 intézménnyel működik, valamint a Tehetségpont-akkreditáció és a Matematikai Tudásközpontok támogatását. Az egyetemi modellváltás és a szakképzés megújítása szintén ezt a célt szolgálta, és az elért eredmények, például a legutóbbi Euroskills és Worldskills versenyeken elért sikerek igazolják ezeknek a reformoknak a helyességét
A célunk, hogy az oktatási intézmények olyan környezetet biztosítsanak, ahol felkészült szakemberekkel, innovatív módszerekkel, személyre szabott lehetőségekkel és korszerű eszközökkel tudjuk segíteni a tehetséges fiatalokat. Hiszünk abban, hogy egy erős intézményi háttér a tehetségek kibontakoztatásának egyik legfontosabb feltétele, és a tehetséggondozás csak ilyen alapokon tud igazán sikeres lenni.
A Nemzeti Tehetség Program most új irányt vesz. Mi lesz a legnagyobb dobás a program megújulásában?
A Nemzeti Tehetség Program átalakítása tavaly kezdődött egy új, egységes elektronikus pályázati felület bevezetésével, amely segíti a támogatott tehetséggondozó programok nyomon követését eredményességének értékelését. Folyamatosan növeljük a versenyek és MTMI-területek támogatását, és jelentős előrelépést tettünk a tehetségazonosításban ugyanis lezárult az orientációs mérések pilot időszaka, amely első lépésben 91 intézmény részvételével valósult meg. Ennek a mérésnek a célja az 5. osztályos tanulók érdeklődési területeinek és erősségeinek feltérképezése és a tudományos tehetségígéretek azonosítása. Az eredményekre alapozva intézményi szinten, regionálisan és országosan is irányvonalak határozhatók meg a tehetséggondozó programok tervezéséhez és megvalósításához. Jövőbeli célunk a mérés országos kiterjesztése.
Az új NTP honlapon elérhető Tehetségtérkép pedig segíti a fiatalokat, szülőket és pedagógusokat a számukra legmegfelelőbb tehetséggondozó program megtalálásában.
Természetesen vannak már jól bevált, évek óta futó programjaink is, mint a zenei tehetségeket támogató Talentum Hungaricum és Snétberger Program, vagy a vállalkozói ambíciókkal rendelkező fiatalok számára elérhető START programcsalád. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk ezekre a programokra, hiszen ezek a tehetségek kibontakoztatásának zászlóshajói.
Ha egy fiatal most hallana először a Nemzeti Tehetség Programról, mit mondana neki, miért érdemes figyelnie erre?
Azt, hogy a jövőjét döntően saját maga alakítja, és rajta is múlik, mit kezd a talentummal, amely megadatott neki. Ha látja magában a tehetséget, arra bátorítanám, nézze meg a lehetőségeket, kattintson a honlapra és a Tehetségtérképre, és bátran válasszon magának a lehetőségek közül. A Nemzeti Tehetség Program ajtó lehet a sikeres önmegvalósítás felé, csak egy kis elszántság kell belépni rajta.
Milyen célokat tűzött ki a program a következő években?
A megújított Programnak három fő célkitűzése van: a lehető legtöbb tehetséges fiatal megtalálása, a mindenki számára látható és hozzáférhető rendszer biztosítása, valamint a tehetségek összekötése a leendő támogatókkal, munkáltatókkal. A programjainkat ennek a hármas kihívásnak megfelelően alakítjuk ki. A programok megvalósításában a Nemzeti Tehetség Központra is számítunk. Az NTK segíthet a fiatalok érdeklődésének felkeltésében és inspirációt nyújthat, a már említett programok kifejezetten alkalmasak erre. Szeretnénk ugyanakkor elérni, hogy orientációs méréseinket lépésről lépésre országos körűvé tegyük, segítve a tehetségeink azonosítását és megfelelő pályára állítását.
Mi a legnagyobb kihívás a tehetségek felismerésében? Vannak-e olyan területek, amelyek kiemelt fókuszban vannak a tehetséggondozó programok közül?
Nem feltétlenül kihívásként, hanem feladatként tekintek minderre. Egyrészt szükséges a tehetségtámogató környezet kialakítása az intézményeinkben, valamint azokon kívül is, hogy a tehetség felszínre törhessen. Ugyanakkor, ha például az orientációs mérések kiterjesztésére gondolok, rengeteg előkészítő és szervező munkára van szükség, de felkészültünk a feladatra.
Korábban említettem, hogy az MTMI-területeken megvalósuló tehetséggondozást erősíteni szeretnénk, ennek része az idei évben első alkalommal kiírt „STEM Akadémia” című felhívás, amelyre felsőoktatási intézmények pályázhattak. A Minisztérium célja a kezdeményezéssel olyan intézményi tehetséggondozó programok támogatása volt, amelyek a középfokú oktatásban és a szakképző intézményekben tanuló diákok bevonását vállalják, annak érdekében, hogy növekedjen az MTMI-területeken felsőfokú tanulmányokat választó hallgatók aránya.
Hogyan lehetne még jobban bevonni a vállalkozásokat a tehetséggondozásba, milyen az együttműködés a civil szférával? Lát lehetőséget arra, hogy ezen a területen szorosabb együttműködés alakuljon ki?
Ez a kérdéskör Nemzeti Tehetség Program egyik legfontosabb célkitűzését érinti. A civil részvétel a Nemzeti Tehetség Program keretében hagyományosan nagyon erős, 2023-ban például 168 civil szervezet nyújtott be sikeres pályázatot.
A vállalkozások bevonása a tehetségtámogatásba kulcskérdés a jövőre nézve, de nem csak a források bővítése miatt, hanem azért, mert a mi portfóliónkhoz képest alternatívát is fel tudnak kínálni tehetségeink számára. Az ebben rejlő szinergiát mindenképpen érdemes kihasználni a jövőben. A mecenatúra programok kialakításában, a program keretében felfedezett tehetségek kiajánlásában, valamint a közösen finanszírozott projektek megvalósításában egyaránt látok potenciált.
Mit terveznek annak érdekében, hogy Magyarországon ne csak felfedezzék a tehetségeket, de itt is tartsák őket? Milyen lehetőségek várnak rájuk itthon?
A tehetséges, képzett fiatalok itthon tartása minden országban, de különösen Kelet-Közép-Európában jelentős kihívás, a brain drain mindennapos problémát jelent a magyar gazdaság számára. Ez azonban túlmutat a tehetséggondozáson, komplex megközelítést igényel.
Amit a tehetségügyi szakterület tehet, hogy olyan programokat is támogat, amelyek a kérdésben foglalt célokat szolgálják. Ilyen például a külföldön tanuló fiatal szakemberek támogatását zászlajára tűző Talent Kaptial Hungary Program, vagy a külföldi tanulmányokat is támogató Pannónia Ösztöndíjprogram. A korábban említett vállalati együttműködési lehetőségek segíthetnek abban, hogy itthon maradni, hazatérni a legtehetségesebbek számára is perspektívát jelentsen.
Ön szerint mitől lesz egy tehetséggondozó program igazán vonzó a mai fiatalok számára? Mi az, ami inspirálhatja őket?
Nincsen csodaszer. A vonzó, inspiráló program magas színvonalú, az egyén erősségeire épít, hozzásegít a flow élményhez, segít az önmegvalósításban, felvértez a jövő kihívásaira.
Mi kell ahhoz, hogy a fiatalok ne csak tehetségesek legyenek, hanem sikeresek is a jövőben? Hogyan tud ebben segíteni az NTP?
Minden tehetséges fiatal rémálma az, hogy „örök tehetség” marad. Ez azt jelenti, hogy nem fedezik fel, vagy nem tudja magából kihozni azt a teljesítményt, ami a sikerhez, a bajnokká váláshoz szükséges. Ennek elkerülése érdekében az együttműködés a kulcsszó.
A Nemzeti Tehetség Program ugyan lehetőségeket és támogatást biztosít, ez azonban csak abban segít, hogy a sikerhez vezető úton minél kevesebb nehézség hátráltassa a fiatalokat. Legalább ennyire fontos az alázat, kitartás és az áldozatos munka, amit tehetségeink a saját jövőjükbe fektetnek. Ez pedig a lehető legjobb befektetés.
2023-ban a felsőoktatás helyettes államtitkára volt, idén júliustól viszont már Ön felel államtitkárként az ifjúságügyért és a tehetségügyért. Milyen rövid és hosszútávú elképzelései vannak a tehetséggondozással kapcsolatban?
A tehetséggondozás stratégiai céljait 2030-ig fektettük le, és ezek alapján mind a rövid, mind a hosszú távú terveink egy átfogó fejlesztési irányt követnek. A felsőoktatás területén az intézmények megerősítése kulcsfontosságú, különösen annak érdekében, hogy minél több magyar egyetem kerüljön be a világ top 100 intézménye közé. Az egyetemeket olyan irányba alakítottuk át, hogy jobban reflektáljanak a térségi és gazdasági igényekre, ezáltal nemcsak a hallgatók számára biztosítanak karrierutat és boldogulási lehetőségeket, hanem az intézmények a gazdaság motorjaivá is válnak. Fontos eredménynek tartom, hogy a tehetségprogramokon keresztül sikerült bevonni a cégeket is a tehetségtámogatásba. Számos egyetemen indultak már olyan, vállalatok által finanszírozott ösztöndíjak, amelyek célja, hogy a tehetséges fiatalokat támogassák a diplomaszerzésben, és ezáltal biztosítsák a gazdaság szereplőinek utánpótlását is.
Egy másik fontos eredmény az elmúlt négy év során a szakképzés megerősítése volt. A technikumokat sikerült úgy átalakítani, hogy azok a felsőoktatás előszobájává váljanak. Az okleveles technikusi képzés tanterve már összehangolt az egyetemekével, így a fiatalok akár 30-60 kreditet is elismertethetnek, ha továbbtanulnak. Nem véletlen, hogy ezen erős képzések miatt tavaly az Euroskillsen, a Szakmák Európa-bajnokságán ezüstérmesek lettünk a svájciak után, Ausztria előtt. A felsőoktatási intézmények tehát sikeresen kezdtek nyitni a szakképzés irányába, különösen a műszaki és informatikai egyetemeknél, ahol a gazdasági szereplők közvetlenül nevelhetik ki saját utánpótlásukat. Az egyetemek és gazdasági szereplők együttműködése win-win helyzetet teremt, ahol mind a fiatalok, mind a nemzet profitál.
Mire a legbüszkébb az eddigi munkája során a tehetséggondozás területén?
Amikor átvettem az államtitkárságot július 1-jén, akkor indítottuk el a Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjat, ami kifejezetten azokat a fiatalokat segíti a diplomaszerzésben, akik a világ legjobb 100 egyetemére szeretnének bekerülni. Ez egy gyors menet volt, 2 hét alatt kellett kiírni a pályázati felhívást, amit - a Tempus Közalapítványt bevonva - csapatommal sikeresen elindítottunk. 80 pályázat érkezett be, amiből 22 főt tudtunk támogatni. Lényegében 1,5 hónap alatt sikerült egy 400 millió forintos keretösszegű pályázatból jót tennünk, egy jó programot elindítanunk, amivel megmutattuk, hogy így is lehet a közigazgatásban haladni.