Egy ötlet, valódi hatás és a pedagógus, aki végigkíséri a tehetség útját - Beszélgetés Tóthné Nagyistók Katalinnal

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóthné Nagyistók Katalinnal, a szegedi SZTE Báthory István gyakorló Gimnázium és Általános Iskola pedagógusával, aki 2017 óta koordinálja az intézmény tehetséggondozó munkáját a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózata tagjaként. Az interjúban szó esik a műhely mindennapi gyakorlatáról, a diákok sikereiről, valamint a Talent’s Talk tudásmegosztó konferencia inspiráló tapasztalatairól is.

Az intézmény 2017 óta tagja a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatának. Mit jelent ez a mindennapi pedagógiai munkában?

Ez azt jelenti, hogy a tehetséggondozás nem egy-egy külön program vagy szakkör formájában jelenik meg, hanem tudatos pedagógiai szemléletként áthatja az iskola működését. A mindennapi munkában nagy hangsúlyt kap a differenciálás, a projektalapú tanulás, valamint a diákok egyéni érdeklődésének és erősségeinek támogatása. A tanárok együttműködnek a tehetségek azonosításában, mentorálásában és a fejlődési lehetőségeik megteremtésében.

Hogyan épül fel az iskolában a tehetségazonosítás és a tehetségek fejlesztése?

A folyamat több lépcsőből áll. Az első szakaszban a pedagógusok tanórai megfigyelései, versenyeredmények és tanulmányi teljesítmények alapján történik az azonosítás. Ezt követi a személyre szabott fejlesztés, amely lehet szakkör, projektmunka, kutatómunka vagy versenyfelkészítés. Fontos számunkra, hogy diákjaink szaktárgyi felkészítése mellett figyeljünk mentális egészségük megőrzésére is.

Miben látja a legnagyobb különbséget egy „jó iskola” és egy valódi tehetséggondozó műhely között?

Egy jó iskola magas színvonalú oktatást nyújt minden tanulónak. Egy tehetséggondozó műhely viszont ennél tovább megy: tudatosan keresi, azonosítja és fejleszti azokat a diákokat, akik valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Igyekszünk nekik mindent megadni ahhoz, hogy a szárnypróbálgatásaik után magasra tudjanak repülni! Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy rengeteg tehetséges diákunk van, ami egyben komoly felelősséget is ró ránk. Tanári karunkban 30 mestertanár van, akik közül többeknek is a tehetséggondozással kapcsolatos a projektterve.

Ön 2017 óta koordinálja az intézmény tehetséggondozó munkáját. Mi motiválja ebben a feladatban?

A legnagyobb motivációt az jelenti, amikor látom, hogy egy diák megtalálja azt a területet, amelyben kibontakozhat, kiteljesedhet. Különösen inspiráló, lélekemelő végigkísérni azt a folyamatot, ahogy egy kezdetben bizonytalan érdeklődésből tudatos cél és komoly teljesítmény születik. Több diákommal érettségit követően is tartjuk a kapcsolatot, így láthatom hova is jutnak el, ami nem kis büszkeséggel tölt el.

Milyen módszerekkel lehet a diákok motivációját hosszú távon fenntartani?

Ebben fontos szerepe van az élményalapú tanulásnak (SZERETED =Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium) laborunknak nagy szerepe van ebben) és a valós problémákra épülő feladatoknak. Emellett fontos az önállóság biztosítása és a kihívások és a sikerélmények lehetőségének megteremtése.

A tantestület 21 sikeres pályázatot nyert el a 2025-ös KÖBÜKI pályázaton. Minek köszönhető ez a kiemelkedő eredmény?

Ez elsősorban a tantestület szakmai elkötelezettségének és együttműködésének köszönhető. A kollégák folyamatosan keresik az innovatív módszereket, folyamatosan képzik magukat és aktívan részt vesznek a tehetséggondozást támogató programokban. Óriási szakmai és módszertani tudással rendelkező elhivatott pedagógusaink vannak. 2025-ben a HVG által összeállított középiskolák rangsorában is nagy lépést tettünk előre, a 32. helyre kerültünk, ezzel a Dél-Alföld legjobb gimnáziuma lettünk. Remekül működik nálunk a fiatal kollégák mentorálása, az idősebb kollégák megosztják tapasztalatukat, tudásukat a pályakezdőkkel.

A START Programban a YOUNGIRLWEALTH csapat kísérőtanáraként dolgozik. Mi tette különlegessé ezt a projektet?

A projekt különlegessége abban rejlett, hogy a diákok egy valós társadalmi és gazdasági problémára kerestek megoldást, a középpontban a nők pénzügyi, befektetői tudásának növelése áll. A statisztikai adatok is alátámasztják, hogy ezen a téren még komoly elmaradásunk van.

Miért tartja fontosnak, hogy a diákok olyan témákkal foglalkozzanak, mint a pénzügyi tudatosság vagy az új technológiák világa?

A mai világban ezek alapvető kompetenciák, ám a gimnáziumban csak érintőlegesen kerülnek elő pénzügyi ismeretek. A pénzügyi tudatosság segíti a fiatalokat abban, hogy felelősen, előrelátóan hozzanak döntéseket, míg a technológiai ismeretek a jövő munkaerőpiacán elengedhetetlenek.

Miben és milyen területeken tudja támogatni a diákok munkáját? Mely területeken érzékel konkrét fejlődést a diákoknál?

A szakmai támogatást a diákok a hozzájuk rendelt kiváló mentoroktól megkapták, valamint az online szakmai előadásokból. Nekem leginkább abban volt fontos szerepem, hogy megmutassam a pályázatban rejlő lehetőségeket a diákoknak és motiváljam őket a pályázati anyag elkészítésére. Az elmúlt 3 hónap alatt átfogó ismereteket kaptak a diákok, mi kell egy vállalkozás elindításához, milyen buktatók lehetnek, tudják milyen területen kell még fejlődniük. A kommunikáció területén sokat fejlődtek, a pitchelési technikájukat tervezik, hogy a jövőben tovább fejlesztik.

Külön figyelmet érdemel a csapat–mentor–tanár együttműködési háromszög. Mennyire érzékeli saját kompetenciahatáraikat ebben a rendszerben, illetve mennyire volt egyértelmű és kiegyensúlyozott a szerepek elhatárolása és együttműködése?

Ez egy kiegyensúlyozott partnerség. A mentor a szakmai tapasztalatot és gyakorlati perspektívát hozza, míg a tanár pedagógiai és szervezési támogatást biztosítja. A diákok ebben a rendszerben aktív alkotóként vesznek részt, komoly ötletekkel jelentkeztek, ami valós társadalmi, pedagógiai, gazdasági problémákra keresi a választ.

A START Ideathon program során szerzett tapasztalatok és tudás mennyiben átültethetők a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Lát e olyan módszertani, szemléletbeli vagy szervezési elemeket, amelyeket az iskolai oktatásban is alkalmazni tud?

Például az interdiszciplináris együttműködést, valamint inspiráló, hogy a diákok itt komplex problémákon dolgoznak.

START Ideathon program milyen módon támogatta a diákok jövőtervezését és életpálya-építését? Ok hogyan érzékelik, segített-e tudatosabb pályaorientációban, önismeretben, célkitűzésben vagy reálisabb jövőkép kialakításában?

A START Ideathon program egyik legnagyobb értéke az volt, hogy a diákok egy valós gazdasági és technológiai környezetbe kaptak betekintést. Nem csupán elméleti feladatokon dolgoztak, hanem olyan problémákon, amelyek a mai gazdaság és társadalom számára is relevánsak. Ez önmagában is segíti a pályaorientációt, mert a diákok megtapasztalják, hogyan működik a problémamegoldás egy innovációs vagy vállalati környezetben.

A program során a tanulók projektalapú munkában vettek részt: ötleteket dolgoztak ki, piackutatást végeztek, adatokat gyűjtöttek, megoldásokat terveztek és prezentálták az eredményeiket. Ez több szempontból is segíti a jövőtervezésüket. Egyrészt fejleszti azokat a kompetenciákat – például együttműködés, kritikus gondolkodás, kommunikáció vagy kreatív problémamegoldás –, amelyek a későbbi tanulmányok és a munkaerőpiac szempontjából is kulcsfontosságúak.

A diákok visszajelzései alapján a program abban is segített, hogy tudatosabban gondolkodjanak saját erősségeikről és érdeklődési területeikről. A csapatmunka során kiderülhet, ki miben jó: van, aki a kutatásban erős, más a szervezésben vagy a prezentációban. Ez az önismereti folyamat fontos lépés ahhoz, hogy a fiatalok reálisabb képet alakítsanak ki önmagukról.

2026-ban részt vettek a csapattal a Talent’s Talk konferencián Szatmárnémetiben. Milyen élményekkel tért haza?

Röviden fogalmazva inspiráló, motiváló volt, tudással, ötletekkel, tettvággyal töltekezve érkeztünk haza a Talent’s Talk rendezvényéről. Nagy hatással volt a diákokra, hogy komoly szakmai tekintélyekkel és külső szakértőkkel is kapcsolatba kerülhettek. Az ilyen találkozások segítenek abban, hogy a diákok konkrét pályákat, szakmákat és életutakat lássanak maguk előtt, húsvér emberek, akiknek megvoltak a maguk buktatói, kihívásai, de a végén sikeresen felülkerekedtek ezeken. Price Márton Péter az EverestQuant ügyvezető igazgatóját külön is kiemelném, aki erre a konferenciára Londonból Szatmárnémetibe repült és a kerekasztal beszélgetés után a diákoknak személyesen is volt lehetőségük vele beszélgetni, útmutatást kérni. Fontosnak érzem, hogy lássák a gyerekek, hogy sikeres vállalkozóként is képes a mások iránti figyelmet, érdeklődést, odafordulást megőrizni. Sokszor egy-egy ilyen beszélgetés vagy visszajelzés indít el komoly gondolkodást arról, milyen irányban szeretnének továbbtanulni diákjaink, milyen jövőt szeretnének maguknak megálmodni.

Miért fontosak az ilyen tudásmegosztó fórumok a tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok számára?

Ezek segítik a pedagógusokat abban, hogy új módszereket tanuljanak, és kapcsolatokat építsenek más szakemberekkel és inspiráló szakmai párbeszédet folytathassanak pedagógustársaikkal, kiszakadjanak az iskola falai közül, új területen, új közegben szerezzenek ismereteket.

Hogyan látja a tehetséggondozás jövőjét Magyarországon?

Magyarország az olimpiai érmeink száma alapján, a Nobel-díjasaink száma alapján is látható, hogy a tehetségek országa. Jövőben is kihívásokat, megmutatkozási lehetőségeket kell számukra biztosítani. A Nemzeti Tehetség Központ által felkínált lehetőség egy jövőbeli sikeres tehetséggondozási módot/utat mutatott be a START Ideathon program keretében, aminek a lényege az együttműködés az iskolák, az egyetemek és az ipari, gazdasági ágak szereplői között. A tehetségek támogatása hosszú távon az ország innovációs képességét és ez által gazdasági potenciálját erősíti, így a jövőben is fókuszban kell maradnia.

Mit tanácsolna azoknak a pedagógusoknak, akik most kezdenek el tudatosan foglalkozni a tehetségek fejlesztésével?

Elsősorban azt tanácsolnám, hogy a tehetséggondozásra ne külön feladatként vagy plusz teherként tekintsenek, ez egyfajta viszonyulás a diákokhoz, pedagógiai szemlélet. A fiatal kollégák működjenek együtt a tapasztaltabb kollégákkal, sokat tanulhatnak tőlük. A tehetségek fejlesztése sokszor nem külön programokkal kezdődik, hanem azzal, hogy a pedagógus figyelmesen megismeri a diákjait: észreveszi, ki miben erős, mi iránt érdeklődik, milyen kérdéseket tesz fel, milyen helyzetekben mutat különleges kreativitást, kitartást.

Fontos, hogy merjenek teret adni a kíváncsiságnak és az önállóságnak. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a tehetségfejlesztés hosszú távú folyamat. Nem mindig látványos azonnal az eredmény, de ha a pedagógus következetesen támogatja a diák fejlődését, akkor idővel nagyon komoly szakmai és személyes eredmények születhetnek. Nagy siker az, amikor egy fiatal megtalálja azt a területet, amelyben valóban megmutatkozhat, kibontakozhat.