Fiatal tehetség győzelme a Közgazdasági Diákolimpián – Interjú Dudás Ágostonnal
A magyarországi döntőn 8 település 14 iskolájának 25 diákja vett részt, akik közgazdasági ismereteiket tették próbára. Az első öt helyezett részt vehetett a Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjében, a görögországi Olümpiában. A nemzetközi verseny rangját jelzi, hogy négy kontinensről összesen 97 ezer diák indult el az idei megmérettetésen, aminek döntőjén 19 ország több mint 90 versenyzője vehetett részt. Ágostonon kívül a magyar delegációt többek között az ezüstérmet szerzett Andrási Szabolcs és Páli Ádám, valamint a bronzérmet szerzett Molnár Bence is képviselték.
Ágoston, már az írásbeli fordulóban is kiemelkedő eredményt ért el, a szóbeli megmérettetés során pedig tovább növelte előnyét, ahol a monetáris politikáról kellett beszélnie. Sikerével nemcsak Magyarország legjobb középiskolai közgazdásza lett, de a nemzetközi döntőn hazánkat képviselve aranyérmet szerzett.
Gratulálunk a győzelemhez! Milyen érzés volt számodra, amikor megtudtad, hogy aranyérmet szereztél a nemzetközi Közgazdasági Diákolimpián?
Természetesen nagyon jó, felszabadító érzés volt megtudni, hogy aranyérmet nyertem. Előzetesen reménykedtem benne, hogy legalább az ezüstéremig eljutok, így igazán elégedett voltam. Az eredményhirdetés a bronz- és ezüstérmesek felsorolásával kezdődött, így az, hogy nem voltam közöttük azt jelentette, hogy vagy nem nyertem semmit, vagy aranyérmes lettem. Nagy megkönnyebbülést jelentett, mikor kimondták a nevemet az aranyérmeseknél, mert végig úgy éreztem, hogy jól ment a verseny.
Hogyan készültél fel a versenyre? Milyen módszereket alkalmaztál, hogy ilyen kiemelkedően szerepelj?
Fontos megjegyezni, hogy a közgazdaságtan, akárcsak más tudományterületek, hatalmas terület, különösen egy gimnazista számára. Ebből fakadóan érdemes elfogadni, hogy az ember nem tud mindenre felkészülni, így viszont szükséges egyfajta improvizációs képesség, mely segítségével a versenyen a váratlan, addig ismeretlen kérdésekre is jó választ tudjunk adni. Ehhez elengedhetetlen a gazdasági világ alapos megértése és a gyors, logikus gondolkodás, amihez nem létezik egyértelmű, rövid út. Híreket kell olvasni, videókat nézni, könyveket forgatni, és folyamatosan utána nézni annak, amit nem értünk. Ez egy folyamatos tanulási folyamat, ami már évek óta tart nálam, és valószínűleg soha nem is fog véget érni. Ezért sem tekintem kizárólag versenyre való készülésnek, inkább folyamatos fejlődésnek. A versenyspecifikus készülésem során szakkönyveket olvastam (mikroökonómia, makroökonómia), és építettem a korábbi tudásomra, például amit más versenyeken szereztem. Részletesebben átnéztem azokat a területeket, ahol gyengébben éreztem magam, és minden témában igyekeztem mélyebbre ásni, mint amit addig tudtam.
A verseny két fordulóból állt: két írásbeli és egy szóbeli részből. Melyik forduló volt számodra a nagyobb kihívás? Hogyan érezted magad a szóbeli forduló alatt, amikor a zsűri előtt kellett prezentálnod?
A legnehezebb a szóbeli rész volt, mert a magyar fordulóval ellentétben itt mindössze egy perc olvasási és gondolkodási időt kaptunk, majd azonnal beszélni kellett. Ráadásul nem egy klasszikus prezentáció volt, hanem inkább beszélgetés, ahol a zsűri folyamatosan kérdésekkel terelte más irányokba a témát. A szóbeli gyorsasága különösen nehéz volt, hiszen míg az írásbeli alatt van idő átgondolni a logikai kapcsolatokat, itt azonnal kellett válaszolni.
A közgazdaságtan egy igen összetett terület. Mi vonzott téged ehhez a tudományhoz, és mikor kezdett el igazán érdekelni?
Nem tudok konkrét eseményt megnevezni, ami ehhez a területhez vonzott. Mindig is érdekelt a gazdaság, de aktívabban a covid alatt kezdtem el foglalkozni vele, amikor videókat néztem és könyveket olvastam. Eleinte inkább általános gazdasági, pénzügyi és befektetési témákkal foglalkoztam, majd fokozatosan mélyedtem el az elméleti közgazdaságtanban.
Van-e olyan közgazdász, akire felnézel, és akinek a munkássága különösen inspirál téged?
Számos közgazdász van, akire felnézek, legyen szó akár olyan klasszikusokról, mint Adam Smith, Keynes, Hayek vagy Friedman. Igyekszem a mai közgazdászok munkásságát is figyelemmel követni, különösen a Nobel-díjasokét. Például a 2022-es Nobel-díj nyerteseinek a bankrendszer szerepéről szóló munkáit nagyon hasznosnak találom. Kiemelném továbbá Daron Acemoglu-t, akinek a „Why Nations Fail” című könyve nagy hatással volt rám.
Mit tanultál magadról a felkészülés és a verseny során? Milyen készségeket fejlesztettél leginkább?
A legfontosabb készség, amit fejlesztettem, a gyors, logikus és kritikus gondolkodás. Gyakran előfordul, hogy egy olyan kérdéssel találkozik az ember, amire nem tudja a választ, de ha a tudás magjai megvannak, a pontszám jelentős része attól függhet, hogy hogyan alkalmazzuk a logikát és a fantáziát. Ami engem illet, talán a nyugodt hozzáállásom és magabiztosságom fejlődött a verseny során, mivel sokat versenyeztem már korábban, így ez nem volt megterhelő számomra.
Hogyan képzeled el a jövődet? Szeretnél a közgazdaságtan területén elhelyezkedni, esetleg folytatni a tanulmányaidat egyetemi szinten is ebben a témában?
Igen, határozottan ebben a témában szeretnék továbbtanulni. Az még nem teljesen világos, hogy melyik területre szeretnék specializálódni, de egy alap- és mesterképzést biztosan elvégzek majd ebben az irányban.
Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a közgazdaságtannal és hasonló versenyeken szeretnének indulni?
Elsősorban azt javaslom, hogy kezdjenek el híreket olvasni, videókat nézni, mert ezek mindenki számára érdekesek lehetnek. A szakkönyvek hosszabbak és szárazabbak, így érdemes apránként haladni, hogy ne menjen el a kedvük a témától. Nem szükséges azonnal az elméleti közgazdaságtannal kezdeni; én is könnyedebb témákkal indítottam. Ha versenyezni szeretnének, adják meg maguknak az időt, mert az első versenyek nem biztos, hogy tökéletesen sikerülnek. Ha valaki örömét leli a felkészülésben, akkor ez nem szabad, hogy elvegye a motivációját.
Hogyan tudod összeegyeztetni a közgazdasági érdeklődésedet a gimnáziumi tanulmányokkal? Van-e más terület, ami még érdekel téged?
Széles körű érdeklődésem van, így vannak egyéb tárgyak, amik érdekelnek, például a matematika, a történelem, a fizika, a földrajz vagy a természettudományok. Azonban egyetemi szinten valószínűleg csak a közgazdaságtanra fogok koncentrálni.
Fotók: Economics Olympiad