Négy testvér, 150 ellenfél – sakkünnep készül december 28-án
Az esemény apropóján beszélgettünk velük sakk iránti elköteleződésükről, közös útjukról és arról, mire számíthat, aki eljön erre az egyedülálló sakkélményre.
Miért éppen a sakk lett a közös utatok? Volt olyan pillanat, amikor más sportág is szóba került?
Gellért: Én több sportot kipróbáltam, teniszt, atlétikát, focit, végül érdekes módon a sakk ragadta meg az érdeklődésemet. A testvéreim pedig egyszerűen kedvet kaptak hozzá.
Miben segít titeket az, hogy testvérekként együtt nőttetek fel a sakk mellett? Inkább előny vagy inkább kihívás?
Kata: Egyértelműen előny. Együtt tudunk utazni versenyekre, ha valamelyikőnknek kérdése van pl. a megnyitással kapcsolatban, akkor tud a testvéréhez fordulni. Egyszerűen megértjük egymást, hisz ugyanazt a sportot űzzük.
Melyik eredményetekre vagytok eddig a legbüszkébbek, egyénileg és testvérként?
Gellért: Nemzetközi Mesteri (IM) cím és, hogy részt vehettem 2024-ben a Sakkolimpián.
Kata: Fél évig vezettem a 2006-ban született lányok világranglistáját, 2022-ben ezüstérmes voltam a korcsoportos Európa-bajnokságon és játszhattam a budapesti Sakkolimpián.
Bánk: 2022-ben 4 országos bajnokságot is nyertem: Egyéni Rapid Bajnokság, Csapat Diákolimpia, Egyéni Diákolimpia, Egyéni Korcsoportos Bajnokság.
Luca: 2024-ben megkaptam a testvéreimmel együtt a Kőbánya Sportolója Díjat.
Kik a példaképeitek a sakkban – akár itthonról, akár nemzetközi szinten?
Gellért: Sok sakkozónak követem és szeretem a játékát, de egyet nem tudnék kiemelni.
Bánk: Nakamura
Kata: Polgár Judit, akivel már többször találkoztam, beszélgettem. Követi fejlődésemet, értékes tanácsokat is adott már.
Milyen szerepet játszott a támogató közeg, a család és a Nemzeti Tehetség Program a fejlődésetekben?
Kata: Természetesen a család támogatása nélkül nem jutottunk volna idáig és mivel az egyéni edzések és versenyek költségei magasak, nagyon nagy segítség volt a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíja, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
Hogyan született meg a 150 táblás, váltós szimultán ötlete, és mi benne számotokra a legnagyobb kihívás?
Luca: Édesapám ötlete volt, a legnagyobb kihívás pedig, - mivel felváltva lépünk négyen -, hogy a másik három testvérem fejével is kell gondolkoznom. Nem lesz könnyű 6-7 órán keresztül koncentrálni a 150 táblánál, úgy, hogy lesznek köztük erős sakkozók is.
Mivel készültök a december 28-ai sakkszimultánra, és mit élhet át az, aki eljön játszani vagy nézőként részt venni?
Bánk: A legfontosabb az, hogy szellemileg és fizikailag is pihentek legyünk. Szüleim a Lurdy ház egyik gyönyörű, nagy termét bérelték ki, és a résztvevők számíthatnak egy kis teasüteményre, kávéra, üditőre, sőt még kis ajándékokra is a játék örömén kívül. Akik eljönnek, a világon is egyedülálló sakkeseményen vehetnek részt, és reméljük egy emlékezetes szellemi csatában lesz részük.
Mit üzennétek azoknak a fiataloknak és szüleiknek, akik most gondolkodnak azon, hogy komolyabban belevágnak a sakkba?
Kata: A sakk egy remek készségfejlesztő eszköz, mindamellett, hogy rendkívül érdekes, izgalmas. Arra azért számítaniuk kell, hogy elkerülhetetlenek a kudarcok, de egy-egy szép győzelem mindig feledteti azokat. Igaz a mondás: a sakk színesebb, mint gondolnád!