Tanulás, alkalmazkodás, megújulás – fókuszban a felnőttkori tanulás
A kerekasztal résztvevői különböző szakterületeket képviseltek, így a pszichológia, pedagógia, generációkutatás, tehetséggondozás, kutatás-fejlesztés és a szülőképzés nézőpontjai egyaránt megjelentek. Szabó Győzőné, pszichológus, pedagógus, felsőoktatási oktató a tanulás folyamatosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a pedagógusi pályán a diploma nem lezárás, hanem kiindulópont, és a tanulás sok esetben a tanítványokkal közös cselekvés és felfedezés során valósul meg.
Szűcs Sándor, generációkutató, teológus, játékfejlesztő, a szülőakadémia-hálózat vezetője a tanulás motivációs oldalát emelte ki, rámutatva arra, hogy a tanulás alapja az akarás és a cél, vagyis az a belső igény, amely eredményhez, hatáshoz vagy nagyobb szabadsághoz szeretné eljuttatni az embert.
Bogát Éva, gimnáziumi tanár, tehetséggondozó mentor a tanulás kölcsönösségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a pedagógus saját fejlődését is formálják a diákok kreatív megoldásai és kérdései, és a tanulás akkor válik hatékonnyá, ha érdeklődéshez, hasznossághoz és aktív részvételhez kapcsolódik.
Sinka Edit, kutatás-fejlesztési területen dolgozó szakember, egyetemi oktató és hallgató a tanulás elindító helyzeteiről szólt, kiemelve, hogy a felnőttkori tanulás gyakran egy hiányterület felismeréséből vagy krízisből fakad, amikor az ember azonosítja, hogy egy adott helyzetben nem rendelkezik elegendő tudással vagy eszközzel, és ez ösztönzi fejlődésre.
A beszélgetés során többször megjelent az a gondolat, hogy a tanulás nem kizárólag formális képzésekhez kötődik. A mindennapi élethelyzetek, szakmai kihívások, valamint a gyerekekkel és fiatalokkal való együttműködés is tanulási lehetőségeket kínál. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a külső elvárások – például munkahelyi változások vagy technológiai kihívások – sok esetben belső motivációvá alakulnak, és hosszabb távon is fenntartható tanulási folyamatokat indítanak el.
Fontos témaként jelent meg a technológia és a mesterséges intelligencia szerepe a tanulásban. A megszólalók egyetértettek abban, hogy az AI hatékony támogató eszköz lehet, ugyanakkor nem helyettesíti az alaptudást, a kritikai gondolkodást és a megértést. A technológia akkor segíti valóban a tanulást, ha az ember képes megfelelő kérdéseket feltenni, és a kapott információkat saját tudásába integrálni.
A beszélgetés zárásában a jövőre irányult a figyelem. Egy olyan világban, ahol a technológiai fejlődés alapvetően alakítja át a munkavégzést és az életformákat, különösen felértékelődnek az interperszonális készségek, az érzelmi intelligencia, a kritikai gondolkodás és az önismeret. A kerekasztal-beszélgetés megerősítette, hogy a felnőttkori tanulás nem csupán alkalmazkodás a változásokhoz, hanem lehetőség is: tudatos fejlődésre, kapcsolódásra és hosszú távon fenntartható szakmai és személyes megújulásra.
A kerekasztal-beszélgetés egyben méltó zárása volt annak a szakmai napnak, amelynek keretében idén első alkalommal rendezték meg Magyarországon a Felnőttképzők Nemzetközi Napját. Az esemény iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: a Nemzeti Tehetség Központ élő online közvetítéséhez több mint 100 fő kapcsolódott be a szakmai nap folyamán. A személyes és online jelenlét egyaránt azt jelezte, hogy a felnőttkori tanulás kérdései, kihívásai és jövőbeli lehetőségei széles körben foglalkoztatják a szakmai közösséget, és további párbeszédekre adnak alapot.
A Nemzeti Tehetség Központ számára kiemelten fontos, hogy a felnőttképzés, a különböző tanulási helyzetek értékteremtő mivolta, a tanulás értéke és élménye még hangsúlyosabbá váljon egyéni és a közösségi keretekben is. A tanulás, ami összeköt, érdeklődőt és szakembert, tehetséget és tehetségsegítőt, egyéneket és hálózatokat. A tanulás, ami értéket ment, és teremt – generációkon át.