Talent’s Talk 2026 Szatmárnémetiben – beszélgetés Butka Gergővel, a szatmárnémeti G.M. Zamfirescu Kulturális Központ igazgatójával
Néhány nap múlva Szatmárnémetiben kerül megrendezésre a Talent’s Talk. Hogyan került kapcsolatba az idei eseménnyel?
Az előző Talent’s Talk rendezvényeket már korábban is figyelemmel kísértem az online felületeken, és szakmailag is kifejezetten értékes kezdeményezésnek tartottam. Amikor felmerült annak lehetősége, hogy Szatmárnémeti is bekapcsolódhat ebbe a nemzetközi körforgásba, egyértelmű volt számomra, hogy érdemes mindent megtenni azért, hogy ez megvalósuljon.
Úgy gondolom, a fiataloknak szükségük van olyan eseményekre, amelyek nem csupán szórakoztatnak, hanem gondolkodásra ösztönöznek, kérdéseket vetnek fel, és szélesítik a látókörüket. A Talent’s Talk pontosan ilyen: párbeszédet indít, inspirációt ad, és segít abban, hogy a résztvevők tudatosabban tekintsenek a saját jövőjükre.
Ha már a város szerepéről beszélünk: mitől lehet különösen fontos a 2026-os évben Szatmárnémeti kulturális életében a Talent’s Talk jelenléte?
Minden évben tudatosan állítjuk össze a rendezvényportfóliónkat, és igyekszünk abban helyet biztosítani olyan programoknak is, amelyek kifejezetten a fiatal generáció szellemi fejlődését szolgálják. A Talent’s Talk ebbe a koncepcióba illeszkedik: egyszerre közösségi élmény és szakmai tartalom.
Az, hogy London és Bécs után Szatmárnémeti is helyszíne lehet ennek a konferenciasorozatnak, önmagában is jelentős üzenet. Azt jelzi, hogy városunk képes olyan minőségű események befogadására, amelyek nemzetközi mércével mérve is megállják a helyüket. Ez nemcsak a fiataloknak szól, hanem minden szatmári számára visszaigazolás arról, hogy érdemes itt gondolkodni, tervezni és építkezni.
Egy ilyen volumenű esemény mögött mindig komoly háttérmunka áll. Ön konkrétan milyen szerepet vállal a szervezésben, és mit vár személyesen ettől a találkozótól?
A rendezvényt a Kulturális Központ részéről én koordinálom, de valójában csapatmunka zajlik: kollégáim mindannyian aktívan és lelkesedéssel kapcsolódtak be a szervezésbe. Egy ilyen esemény előkészítése komoly logisztikai és szakmai munkát igényel, ugyanakkor számunkra különösen fontos, hogy a tartalom és a szervezési minőség összhangban legyen. Ha röviden kellene megfogalmaznom, mit várok a Talent’s Talktól, azt mondanám: azt szeretném, hogy a fiatalok a nap végén egy kicsit másképp tekintsenek a világra, mint amikor leültek a nézőtérre. Hogy hazafelé menet gondolatokkal telve, inspiráltan, talán néhány új kérdéssel és néhány új válasszal induljanak tovább. Ha ezt elérjük, akkor a rendezvény betöltötte a célját.
A Talent’s Talk kapcsán sok szó esik küldetésről és felelősségről. Mit jelent mindez az Ön számára a Kulturális Központ vezetőjeként?
A Kulturális Központ vezetése eddigi pályám legösszetettebb és legfelelősségteljesebb feladata. A versenyszférából érkeztem, korábban önkormányzati képviselőként is tevékenykedtem, és hosszú ideje foglalkozom rendezvényszervezéssel. Ezek a tapasztalatok abban erősítettek meg, hogy a kultúraszervezés nem pusztán programszervezés, hanem közösségépítés is.
Az intézmény irányítása egyszerre jelent stratégiai gondolkodást, szervezési fegyelmet és folyamatos jelenlétet a város életében. Olyan munka ez, amelyben a szakmai kihívás és a személyes elköteleződés szorosan összekapcsolódik.
Ha egyetlen rövid üzenetben kellene megfogalmaznia az intézmény küldetését, hogyan tenné?
Talán így: kulturális élményt a szatmáriaknak, elismerést a városnak. Meggyőződésem, hogy Szatmárnémeti kulturális potenciálja jóval nagyobb annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. A Kulturális Központ feladata, hogy ezt a lehetőséget következetesen és érzékelhetően megmutassa a város polgárainak.
A Kulturális Központ a város egyik legaktívabb közösségszervező intézménye, a Polgármesteri Hivatal alárendelt intézménye. Évente több mint 50 rendezvényt szervezünk, ami összesen több mint 300 koncertet, előadást és közösségi programot jelent. Fontos kiemelnem, hogy programjaink túlnyomó többsége – mintegy 95 százaléka – ingyenesen látogatható. Ez tudatos döntés: a kultúrát nem szeretnénk korlátozott hozzáférésű szolgáltatásként kezelni, hanem széles körben elérhető közösségi térként.
Amikor a programkínálatot tervezik, milyen alapelvek mentén gondolkodnak? Mi az a szakmai iránytű, amihez tartják magukat?
Négyéves menedzsmenttervünk három alapelvre épül: a hagyományos értékek ápolására, a széles körű hozzáférhetőségre és a folyamatos szakmai megújulásra. Programjaink gerincét a városi fesztiválportfólió alkotja: a Városnapok, a StreetMusic Festival, a Samfest Jazz & Wine, a World Music Festival, a TIFF-vetítések, a Sportágválasztó, a TEDx vagy a Karácsonyi Vásár. Ezek mellett számos kisebb, tematikus rendezvény biztosítja azt, hogy a kulturális kínálat ne csak időszakos csúcspontokból álljon, hanem egész évben jelen legyen.
A kínálat láthatóan sokszínű. Kikhez szólnak elsősorban a programok, és mennyire sikerül különböző generációkat megszólítani?
Elsődleges célcsoportunk az aktív fiatal generáció és a fiatal családok köre. Számukra fontos a rendezvények minősége, a szervezettség, a kényelmes megközelíthetőség – például a kerékpáros infrastruktúra –, valamint az a városi élmény, amelyet korábban nagyobb egyetemi központokban tapasztaltak. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a fiatalok – még ha tanulmányaik miatt el is kerülnek a városból – kötődjenek Szatmárnémetihez. A nyári fesztiválok, közösségi programok és szakmai események hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazatérés reális és vonzó lehetőség maradjon számukra.
Ez felveti a hagyomány és az innováció kérdését is. Hogyan tudják egyszerre őrizni a helyi értékeket és nyitni a kortárs, akár nemzetközi irányok felé?
Kötelességünknek tekintjük a helyi kulturális értékek és hagyományok ápolását, ugyanakkor fontos, hogy a város kulturális kínálata lépést tartson a kortárs irányzatokkal. Tudatosan figyeljük más városok bevált kezdeményezéseit, és megvizsgáljuk, melyek azok az elemek, amelyek Szatmárnémetiben is működőképesek lehetnek. A magyar közösség számára különösen gazdag programkínálatot biztosítunk: társszervezői vagyunk a Magyar Kultúra Hetének, rendszeresen támogatunk irodalmi és képzőművészeti eseményeket, és pályázati rendszerünkön keresztül számos civil szervezetet segítünk.
Ha egyetlen programot kellene kiemelnie, amely jól megmutatja az intézmény sokszínűségét, melyik lenne az – és miért?
A StreetMusic Festival talán a leglátványosabb példája ennek. A veszprémi Utcazene Fesztivál mintájára indult, mára nemzetközi előadókat fogad, három nap alatt hat helyszínen több mint száz koncerttel. A város központja ilyenkor valóban közösségi térré alakul. Emellett tudatosan törekszünk a megújulásra: évente programkínálatunk mintegy húsz százaléka frissül. Idén például újragondolt formában hozzuk vissza a kilencvenes évek közönségkedvenc rock fesztiválját.
A nagy fesztiválok mellett milyen teret kapnak a fiatal alkotók, civil közösségek és helyi művészek a mindennapi működésben?
A programkínálatunk közel egyharmada kifejezetten a fiatal generációt célozza meg. Természetes számunkra, hogy a helyi művészeket bevonjuk a munkába, hiszen a város kulturális életének hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha teret adunk az új kezdeményezéseknek is.
Lehetőséget biztosítunk fiatal zenekaroknak a bemutatkozásra, támogatjuk őket fellépési lehetőségekkel, és lehetőség szerint segítjük külföldi szerepléseiket is. A képzőművészek számára alkotóházat működtetünk, ahol nemcsak dolgozhatnak, hanem rendszeresen bemutatkozási lehetőséget is kapnak.
Sokan a Kulturális Központot hagyományos művelődési házként képzelnék el. Miben más az Önök működése, miben lépnek túl ezen a modellen?
A legfontosabb különbség talán abban rejlik, hogy mi nem kizárólag programokat szervezünk, hanem aktívan figyeljük a város működését és igényeit. Igyekszünk jelen lenni azokban a városrészekben is, ahol ritkábban jutnak el kulturális események, például lakótelepeken, külvárosi területeken. Emellett több városfejlesztési projektben is partnerként veszünk részt. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális intézmény feladata nem ér véget a színpadnál vagy a rendezvénytéren: szerepünk van abban is, hogyan alakulnak a közösségi terek, és hogyan használják azokat a város lakói.
Egy ilyen aktív jelenlét mellett különösen fontos a közönség visszajelzése. Hogyan gyűjtik és hogyan építik be ezeket a tapasztalatokat a következő döntésekbe?
Szinte minden jelentősebb rendezvény után felmérjük a látogatók elégedettségét, és tudatosan gyűjtjük a visszajelzéseket. Ezeket nem formális kötelezettségként kezeljük, hanem valódi menedzsment-eszközként. Számos fejlesztés született így: például a mobil kerékpártárolók kihelyezése, vagy a Szamos-parti koncert-amfiteátrum kialakítása is egy korábbi közönségigény továbbgondolásából indult ki.
Érezhető-e már, hogy a programok túlmutatnak Szatmárnémeti határain? Miből látja, hogy regionális szinten is erősödik a város kulturális vonzereje?
Az elmúlt években egyre több látogatót fogadunk a környező településekről és Magyarországról is. Különösen a StreetMusic Festival, a jazzfesztivál és a nyári koncertsorozatok vonzanak sok vendéget. A helyi szállásadók visszajelzései, valamint a rendezvények idején tapasztalható forgalom is azt mutatja, hogy Szatmárnémeti egyre inkább felkerül a regionális kulturális térképre. Honnan is tudjuk ezt: van egy trükköm, Romániában az autók rendszáma a megyét is jelöli, én pedig ilyenkor körbe szoktam rollerezni a városközpont körüli utcákon, és például a Boban Markovic vagy a Barcelona Gipsy Balkan Orchestra koncertjei alatt számos kolozsvári, bihari rendszámot láttam.
Hogyan járul hozzá a Kulturális Központ a helyi identitás és a közösségi önkép erősítéséhez?
Kiemelt célunk, hogy rendezvényeinken keresztül erősítsük a városhoz való kötődést. Fontos számunkra, hogy a szatmáriak büszkék legyenek arra, ahol élnek, és magabiztosan mutassák meg városukat másoknak is. Úgy gondolom, hogy a közösségi élmények, a minőségi közterek és az igényes kulturális programok együtt alakítják ki azt a környezetet, amelyben a lakók valóban otthon érzik magukat.
Milyen kihívásokkal szembesül ma egy regionális kulturális intézmény?
Az egyik legnagyobb kihívást a nagy egyetemi városok vonzereje jelenti, különösen Kolozsvár esetében. Sok fiatal ott tanul tovább, és természetes módon hozzászokik egy rendkívül sűrű kulturális kínálathoz. Amikor hazatérnek, fontos, hogy Szatmárnémeti ne tűnjön üresnek vagy eseménytelennek. A másik kihívás a hatékonyság. Intézményünk nyolcfős szupercsapata egyszerre tíz–tizenkét projektet menedzsel párhuzamosan, ami komoly szervezési fegyelmet és folyamatos terhelhetőséget igényel.
Személyesen Önnek, igazgatóként mi jelenti a legnagyobb szakmai kihívást?
A legnagyobb kihívás számomra az, hogy minél több valódi tartalommal bíró programot tudjunk létrehozni. Koncertet vagy fesztivált szervezni önmagában nem nehéz, de hosszú távon értéket közvetíteni már jóval összetettebb feladat. Jelenleg ilyen kihívás számomra a Talents Talk rendezvény is, amelynek célja, hogy a részt vevő fiatalok nemcsak élményekkel, hanem használható tudással is gazdagodjanak.
Végül, ha valaki még sosem járt Szatmárnémetiben: hogyan hívná ide egyetlen gondolattal? Miért érdemes eljönni?
Azt szoktuk mondani: Szatmárnémeti több, mint gondolnád. Mindössze néhány kilométerre vagyunk a határtól, mégis sokan nem is sejtik, milyen hangulatos városközpont, milyen aktív kulturális élet és milyen barátságos közeg várja az ide látogatókat. Érdemes eljönni, sétálni egyet a belvárosban, megnézni egy koncertet, leülni egy teraszra, megkóstolni a helyi borokat, beszélgetni az emberekkel.
Meggyőződésem, hogy aki egyszer így tapasztalja meg Szatmárnémetit, az nemcsak egy rendezvényre emlékszik majd vissza, hanem egy egész város hangulatára – és jó eséllyel vissza is tér.
Talent’s Talk program
2026.02.28.
További információk a Facebook-eseményben érhetők el:
A Talent’s Talk esemény a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a Nemzeti Tehetség Program keretében valósul meg, a társszervező partner a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a G. M. Zamfirescu Kulturális Központ.