Minél többet adunk, annál többet kapunk vissza

- Miért Budapesten nyílt meg az Európai Tehetségközpont?

- A tehetségpontok együttműködési hálózata magyar „találmány”: ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hasonló hálózatok a világon, de az egész országot átfogó rendszerként működő hálózat koncepciója itt született meg. A magyar példa hatására jött az elképzelés, hogy szükség lenne egy európai tehetséghálózatra is, melyben a tehetségközpontok alkotják a csomópontokat, a tehetségpontok és a különböző jó gyakorlatok intézményei pedig a hálózat alapelemeit. A magyar modell tanulsága és Csermely Péter professzor, hálózatkutató meggyőződése is, hogy az európai tehetségeket egy hálózat minőségileg másképp tudja segíteni.

A Tehetségközpont létrejöttéig hosszú út vezetett: 2006-ban nemzetközi konferenciát szerveztünk azért, hogy tehetséggondozással foglalkozó döntéshozókat, civileket és szakembereket ültessünk egy asztalhoz. Ezt folytatta 2011-ben a Tehetséggondozás EU Magyar Elnökségi Konferencia és Első Európai Tehetségnap, ahol a Központ ötletét bemutattuk, majd a záró nyilatkozatba bekerült, hogy jöjjön létre Budapesten az első Európai Tehetségközpont. Így elsőként mi mintatevékenységet is végzünk, szeretnénk, ha több központ születne Európában.

- Amelyek tehát egymás mellé rendelve működnének?

- Feltétlenül: a hierarchikus működés már a múlté. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy bárki tehetségponttá vagy tehetségközponttá válhat: igyekszünk a demokratikus és a meritokratikus rendszer metszetét kialakítani. Mit jelent ez konkrétan? Egy közel ötvenfős nemzetközi szakértőtestület segítségével meghatároztuk, hogy milyen jövőbeli követelményeknek kell megfelelniük az európai tehetségközpontoknak, pontoknak, hamarosan pedig még szélesebb körben tárgyalják meg a javaslatokat. Jelenleg egyetlen jelentős európai szerveződés működik, a Csermely Péter elnökletével dolgozó European Council for High Ability (ECHA), amellyel szorosan együtt dolgozunk. Építünk a meglévő európai hálózatokra, de persze újakat is szeretnénk bekapcsolni. A szoros együttműködés segíthet a hálózatot finanszírozó európai alapok megszületésében. 

- Kinek és miért lenne jó mindez?

- Mindenkinek… Csak egy példa: nagyon lassan terjed ott az információ, ahol nem olvasnak angolul, ezért szükség volna egymás munkáinak, kutatásainak lefordítására. Németországban hiába hallgatják elismeréssel a hejőkeresztúri csodáról szóló beszámolónkat, ha nem tudunk róla angol nyelvű anyagokat adni. A szlovének óriási munkával szerveztek meg egy tehetségkereső rendszert, de a rendszer és az abból leszűrt tapasztalatok teljes leírása csak szlovénül érhető el. Információkat, könyveket, tanulmányokat, jó gyakorlatokat kellene fordítani mindenhol, hogy a kapcsolataink gyorsabban fejlődjenek, de ezt segítenék az egymáshoz szervezett szakmai utak is.

- Milyen követelményeknek kell majd megfelelniük az európai tehetségközpontoknak?

- A követelmények még nem véglegesen maghatározottak: a legnevesebb nemzetközi szakértőkkel dolgoztunk együtt, és ez nem egyszerű folyamat, hiszen szinte minden országban más elképzelések vannak a tehetséggel, a fejlesztéssel, a helyes módszerekkel kapcsolatban, ami az eltérő oktatási és kulturális hagyományok miatt érthető is. Ha az európai és a magyar strukturális különbségeket összevetjük, akkor a legfőbb eltérés, hogy Európában az állami közoktatások mellett a tehetséggondozásnak van egy profitorientált oldala is. Ezért is fontos lenne, hogy a tehetség mint téma bekerüljön az európai politikába. Ennek érdekében az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselő asszony írásbeli nyilatkozatot adott be, mi pedig segítettünk a lobbimunkában; a nyilatkozatot 178 parlamenti képviselő aláírta, ami szép eredmény, sok ajtót megnyitott előttünk.

Hogy milyen lenne egy ideális európai tehetségközpont? A tervek szerint legalább két főállású munkatársat foglalkoztató központ tevékenysége az ország méretétől függően kiterjedhetne legalább tízezer emberre, akiknek elméleti és gyakorlati kérdésekben is tudnának tanácsot adni a központhoz kötődő szakemberek. A tehetségközpontok regisztrálnák a tehetséggondozó tevékenységeket, továbbá vállalnák a magas szakmai követelményeknek megfelelő ECHA-val történő együttműködést. Az ECHA akkreditálná a nemzeti tehetségközpontokat (egy országban akár többet is), ezt követően pedig minden intézmény a saját elképzelései szerint gondoskodna az adott nemzet tehetségpontjainak, tehetségközpontjainak akkreditációjáról, nyilvántartásáról. Ez utóbbiakra nem lehet egységes európai standardeket felállítani, például a már említett profitorientált szemlélet miatt sem: ahol versenyhelyzet van, ott az dönt egy központ „sorsáról”, hogy a szülők vagy a tanárok mennyire elégedettek a központ szolgáltatásaival, de néhány közös szakmai követelmény így is meghatározható. Fontos, hogy a tehetségközpontok képesek legyenek koordinálni nemzetközi eseményeket, tartsanak tehetségnapokat. Legyenek nyitottak, például a jó gyakorlatok átadására is, de az is elvárás lehet, hogy a helyi európai politikára is hatást gyakoroljanak. 

- Mit várnak el az európai tehetségpontoktól?

- Sokféle szervezetből lehet tehetségpont, lényeg, hogy valamilyen tehetségtámogató tevékenységet működtessen: lehet például egyetemi tanszék, kiválósági központ, de egy vállalat vagy döntéshozó is bekerülhet a körbe, ahogy, mondjuk, a tehetséges gyermekek szüleit tömörítő szervezetek is. Egy a fontos: legyen stratégiájuk arra nézve, mit tesznek tehetséggondozás címszó alatt. Részt kell venniük az információk és a jó gyakorlatok megosztásában, kapcsolatban kell állniuk a tehetségközpontokkal és az ECHA-val. 

- Mikor lehet a tervből valóság?

- Az ECHA végrehajtó bizottsága már elfogadta a tervezetet, ennek a szélesebb körben történő megtárgyalása a 2014 szeptemberében esedékes nemzetközi ECHA konferencián lesz.  

- Az Európai Tehetségközpont honlapjának egyik legizgalmasabb része a tehetségtérkép.

- Négy hónapja kezdtük el feltölteni, eddig húsz országból közel százharminc tehetséggondozással foglalkozó intézmény jelzett vissza, ezeknek az adatait folyamatosan visszük fel és frissítjük, az érdeklődés a térképre kerüléssel kapcsolatban folyamatos. Míg az ügyet lelkesen támogató Ausztriánál rengeteg pontot találunk, addig néhány nyugat-európai ország még alig jelzett vissza. Ebből messzemenő következtetések nem vonhatók le, mert emberi erőforrásaink végesek és az ellenőrzés sok időt vesz igénybe. Hamarosan például Törökországhoz kerül fel hetven új pont…

- Milyen regionális eltérések vannak Európában a tehetséggondozásban?

- Nehezen összevethetők a nemzeti rendszerek: minden országnak más az erőssége. A mi egyik erősségünk a Nemzeti Tehetség Program és az ezernél is több pontból álló tehetséghálózat. A németeknél kiváló tanácsadó központok és kutatások vannak, ugyanakkor érdeklődnek a kisebbségek tehetséggondozása iránt, ahol kevesebb a tapasztalatuk. A hagyományok és erősségek kialakulásában a politika és változása is szerepet játszik. Az összehasonlításnál lényegesebb az új támogatási formák megszületésének segítése, melyek biztosíthatnák a jó gyakorlatok megismerését. 

- Ehhez természetesen pénz kell. Miből működik az Európai Tehetségközpont?

- A központ a magyar adófizetők által felajánlott egyszázalékos támogatásból működik, minimális költségvetésből. Magyarország szolgálja az Európai Uniót a központtal, cserébe már most rengeteg hasznosítható tudás érkezett hozzánk. Sokat tudunk tanulni a külföldtől, új ötleteket, új tudásokat, hogy ne kövessünk el bizonyos hibákat, de sokat tudunk mi is adni, így indul el a közös gondolkodás. A jó hálózat úgy működik, mint a szeretet: minél többet adok belőle, annál többet kapok vissza. A központ országimázst is épít: Európa elismeri és kíváncsian figyeli a magyar hálózatos gondolkodást. Büszkén megmutatjuk, hogy mit értünk el eddig: a központ működéséről és az európai hálózatos tervekről szóló brosúrát az összes európai oktatási miniszter megkapta. Az Európai Unió intézményeiben végzett lobbi tevékenységünk is igen biztató: azt reméljük, hogy a befektetett összeg sokszorosa jön majd vissza európai pénzekben.

A magyar hálózatos modell iránt Európában rengeteg érdeklődő van: például lettekkel, csehekkel, románokkal, szlovénokkal levelezünk, emellett sokan és sokszor jönnek hozzánk külföldi delegációk is. Büszkék vagyunk rá, hogy önálló kötetekben publikáltuk a Kárpát-medencei jó gyakorlatokat: először mutattuk be, hogyan szervezték meg a határon túli magyar kisebbségek a tehetséggondozás ügyét. A tehetséggondozás kiváló magyar gyakorlati szakembereit küldjük külföldre, akik aztán a saját munkájukba is beépítik az új tapasztalatokat. A tevékenységünk célja, hogy a tehetséggondozásról szerzett tudásunk az elkötelezett, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, elméleti felkészültségű kollégák munkája révén megsokszorozódjon. A hálózat lényege, hogy a sok apró elem összeadódva nem csak mennyiségi, hanem valódi minőségi változást idéz majd elő.